A PIM új Petőfi-kiállítása

A tárlat megálmodói a költő dilemmáit, szereplehetőségeit, kapcsolatrendszerét előtérbe állító Petőfi-képet próbáltak felrajzolni, hogy a látogatók ne a „patetikus kultusztárgyat”, hanem az „üstökösszerűen ívelő pályát befutó, szerethető fiatalembert” ismerhessék meg – hangsúlyozta a megnyitón E. Csorba Csilla főigazgató.

Ki vagyok én? Nem mondom meg... – Petőfi választásai címmel nyílt meg Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) új Petőfi-kiállítása.

A tárlat megálmodói a költő dilemmáit, szereplehetőségeit, kapcsolatrendszerét előtérbe állító Petőfi-képet próbáltak felrajzolni, hogy a látogatók ne a „patetikus kultusztárgyat”, hanem az „üstökösszerűen ívelő pályát befutó, szerethető fiatalembert” ismerhessék meg – hangsúlyozta a megnyitón E. Csorba Csilla főigazgató, kiemelve, hogy az egykori állandó Petőfi-kiállítás helyére egy „állandóan változó”, a legújabb kutatások eredményeit felhasználó tárlat került. E. Csorba Csilla kitért arra is, hogy a múzeum 1954-es megalapításától kezdve a Petőfi-gyűjtemény őrzője, feldolgozója, a múzeumban készült például a teljes kritikai kiadás is.

Mint fogalmazott: a kiállítás „soha nem tapasztalt” intézményi együttműködés keretében valósult meg, a többi közt az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Hadtörténeti Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, vidéki és egyházi gyűjtemények, valamint magángyűjtemények értékes darabjait tették közszemlére. A kiállítás kurátora Kalla Zsuzsa volt, a koncepciót Szilágyi Márton irodalomtörténész állította össze.

„A kiállítás arra is felhívja a figyelmet, hogy nincs lezárult életmű” – szögezte le a főigazgató, megemlítve, hogy az elmúlt hónapokban a Petőfi család dokumentumait, levelezést, új verseket, személyes dokumentumokat, műtárgyakat sikerült fellelniük. Ezek megszerzését, közgyűjteménybe kerülését a múzeum kiemelt feladatának tekinti.

A kiállítás főleg azoknak a fiataloknak szól, akik „táblagépeken” ismerkednek a költő életművével – mutatott rá Réthelyi Miklós, a kultúráért is felelős tárca vezetője, akinek köszöntőszavait Schmidt Ágota miniszteri kabinetvezető olvasta fel. A miniszter üzenetében méltatta a kiállítás technikai újdonságait, például a digitális hologramot, az okostelefonra tölthető kiállításkalauzt, az Mp3 lejátszón hallgatható zenéket, hangokat.

A miniszter megemlékezett arról is, hogy Petőfi Sándor hiteles arcképét csak 1957-ben ismerhette meg a közönség, ekkor készítette el ugyanis Escher Ká-roly fotográfus az utókor hamisításaitól mentes, megtisztított Petőfi-portrét. Réthelyi Miklós szerint hasonló szerepet tölt be a PIM új kiállítása is, segít megrajzolni a költő valódi arcképét az utókor torzító ideológiái nélkül.

Margócsy István irodalomtörténész köszöntőjében méltatta a kiállítás merész, kihívó címválasztását. Mint fogalmazott, a költő halála óta eltelt mintegy 150 évben sulykolt különféle ideológiai megközelítések elidegenítették az olvasókat a Petőfi-életműtől. A kutató emlékeztetett, Petőfi maga is sokféleképpen jellemezte önmagát, sokszor egymásnak ellentmondó módon, csak az utókor ragasztotta rá a profetikus, váteszi szerepet. Kiemelte, hogy a költőnek nemcsak az élete állt
„szélsőséges választások sorából”, de költészete is roppant változatos, példaként a népdalokat, a Felhők ciklust vagy Az apostol című művének „konvencióellenes poétikáját” említette. Margócsy leszögezte: a kiállítás révén a látogatók is részesei lehetnek az új Petőfi-kép megrajzolásának.