Nagy létszámú intézményekből családias lakóotthonokba

Fogyatékkal élő személyeket ellátó intézmények vezetőinek szerveznek képzést a Podium nevet viselő, többéves futamidejű Erasmus+ projekt keretében, amelynek célja felkészíteni, módszertani ismereteket nyújtani az intézményvezetőknek a kitagolás, azaz a felnőtt fogyatékkal élők nagy létszámú intézményekből családias lakóotthonokba való elhelyezésének a menete kapcsán – hangzott el pénteken a Maros Megyei Gyermekvédelmi és Szociális Igazgatóság székhelyén tartott projektismertető sajtótájékoztatón. 

Jelenleg Romániában 17 ezer felnőtt sérültet látnak el intézményes keretek között, ugyanakkor 8 ezer sérült gyerek van a rendszerben, akik, miután betöltik a 18. életévüket, szintén a felnőttintézetekbe kerülnek. Mint ismeretes, az európai uniós irányelv az, hogy a nagy létszámú bentlakásos intézményeket fel kell számolni, és az ellátottakat kisebb lakóotthonokba vagy laká-sokba kell költöztetni, ugyanis ha nem nagyintézményi keretek között laknak, sokkal teljesebb, önállóbb életet élhetnek a közösség tagjaiként. A Podium elnevezésű projektben öt országból, Romániából, Magyarországról, Dániából, Szerbiából és Szlovéniából összesen hat nemkormányzati szervezet vesz részt, Romániából a marosvécsi Alternativa Egyesület. A projektben közreműködik a szociális szolgáltatásokat nyújtó szervezeteket tömörítő Dizabnet hálózat. 

A 2015-ben indult többéves futamidejű projekt keretében az első két évben a résztvevők végigjárták a fenti országok sérült felnőtteket ellátó intézményeit, és próbálták feltérképezni az adott országban a szociális rendszer helyzetét, illetve tanulni a jó példákból, amelyekre helyi szinten majd alapozni lehet. A tapasztalatok alapján egy képzési csomagot dolgoztak ki, és minden partnerországból 20 intézményvezetőt képeznek ki arra, hogy a gyakorlatban miként valósítható meg a kitagolás, miként lehet levezényelni ezt a folyamatot.

Dr. Barabás Dénes projektmenedzser, a marosvécsi Alternativa Egyesület alelnöke lapunknak elmondta, a projektet a kitagolás szükségessége teszi indokolttá. – Európa nyugati részében nagy hangsúlyt fektetnek a nagy intézeteknek a kitagolására és a szociális gondozottak életminőségének a javítására. Az unió „öregebb” országaiban ez a folyamat már előrehaladott állapotban van, bár helyenként még léteznek nagy intézmények, megteremtődött ezeknek az alternatívája, ami a helyi közösségekbe való visszatérést célozza. Romániában ez a folyamat, a szociális rendszer reformja elkezdődött már, a felnőttrészen 2005-ben, de a gond elsősorban az, hogy a strukturális alapokból biztosított pénzeket főként a nagy intézményeknek a rehabilitációjára költötték el, nem pedig a valós kitagolásra. 2015 nyarán Románia kormánya vállalta, az unió kérésére, hogy beindítja nálunk is a kitagolás folyamatát, erre készült is egy nemzeti stratégiai terv, amely 2019-2023 között kellene megoldja 1300 fogyatékkal élőnek a nagy intézetekből való kitagolását helyi, közösségi kis csoportos lakóotthonokba. A cél tehát tulajdonképpen, hasonlóan a gyermekgondozás átszervezéséhez, a nagy intézmények felszámolása és a fogyatékkal élők számára biztosítani az emberi méltóság megőrzéséhez szükséges körülményeket. 

A marosvécsi intézet például óriási fejlődésen ment keresztül ahhoz viszonyítva, amikor még a Kemény-kastélyban működött. Öt pavilon épült különböző uniós pénzalapokból, ahol a körülmények nagyon jók, hárman laknak egy szobában, külön fürdőszobával. Ez már óriási előrelépés, bár az unió ragaszkodik ahhoz, hogy ne legyenek 20-25 férőhelyesnél nagyobb létesítmények. Ebből a szempontból a marosvécsi központ sem felel meg az elvárásoknak, de romániai viszonylatban nagyon jó helyzetben van. 

A kitagolás nem egyik percről a másikra megy végbe, hanem hosszú évekig eltart majd, és nagyon alaposan elő kell készíteni, a törvények szintjén is, hiszen Romániában a szociális törvényeket még nem harmonizálták. Az is szerves része a folyamatnak, hogy a meglévő intézményekben lakókat előkészítik az önálló életvitelre, ami többéves eljárás lesz – hangsúlyozta a projektmenedzser. 

 

Kiváló holland példa

Andreia Moraru, a Dizabnet elnöke rámutatott, Romániában a gyermekek ellátásában jelentős előrelépés történt az utóbbi években a kitagolás terén, hiszen felszámolták a hagyományos árvaházakat, és családiasabb keretek között nevelkednek a rendszerben lévő gyerekek. Viszont a felnőttellátás terén ez nem történt meg. 

Mint mondta, Hollandiában kiváló példát látott arra, hogy miként valósítható meg ez. – A náluk látott minta nagyon hasonlított a miénkhez, egy műemlék épületbeli nagy intézményben 400 sérültet láttak el. Az átszervezés végén megmaradt a nagy, impozáns épület, erőforrás központként működik tovább, és minden településen béreltek lakásokat, ahol 4-5 sérült felnőtt lakott, és az igényeik függvényében kisebb-nagyobb mértékben biztosítottak számukra segítséget. Azon elv alapján, hogy a munka része a mindennapi életnek, kerestek nekik munkahelyet az adott településen, és amennyiben nem találtak, külön szolgáltatói egységeket létesítettek számukra, kis autómosókat, ruhatisztítókat, ruhásboltokat, dísztárgyüzleteket. Itt dolgoznak, majd a munkaidő lejártával hazamennek a lakásukba. 

Elmondásaik alapján 4-5 év alatt sikerült megvalósítaniuk ezt a folyamatot, de ezt követően újabb évekre volt szükség ahhoz, hogy fokozatosan minél inkább kiiktassák a gyógyszereket a sérültek életéből, mert az intézményes ellátásra jellemző, hogy túlságosan sok gyógyszert kapnak a bentlakók, kórházi ellátottakként kezelik őket – számolt be a Hollandiában tapasztaltakról a Dizabnet elnöke.