Krómban őrzött történelem

A veterán járművek, régi autók és motorok kultuszáról van szó, amely még a hazai gazdasági helyzetben is felívelő pályára állt.

Fotó: ClassicCarClub.ro

Korábban is írtuk: örvendetes, hogy új és szép hagyomány gyökerezett meg Marosvásárhelyen, tradíció, amelynek bővülését az elmúlt évek során látni, tapasztalni egyaránt lehetett. A veterán járművek, régi autók és motorok kultuszáról van szó, amely még a hazai gazdasági helyzetben is felívelő pályára állt.

A veteránozás költséges hobbi, egy régi autó fenntartása sok esetben fenék nélküli pénznyelő, mégis sokan vannak – még e balkáni körülmények (mert az erdélyi gazdasági körülmények már rég nem realitást, hanem utópiát képeznek) között is – akik rendelkeznek régi járművel, olyan autóval, motorkerékpárral, amely már régóta nem szállítóeszköz, inkább családtag. Költséges hobbi, mégis sokak számára megengedhető. E paradoxon feloldását ott kell keresnünk, hogy a hazai veteránosok nagy része úgynevezett projektautókkal járkál, sok közülük napi használatban van: használják és eközben újítják fel őket a lelkes tulajdonosok, akik ez évben a tavaszi parádén, a nyár végi fesztiválon és az elmúlt hét végén az őszi retroparádén mutatták meg kincseiket a nagyvilágnak.

Szombaton délelőtt a vásárhelyi Real nagyáruház parkolójában gyülekezett a csapat a szervező helyi ClassicCarClub.ro és az országos Retromobil Club meghívására. Örömmel láttuk, hogy még a tavaszi esemény óta is jelentős mértékben bővült a mezőny, számos, eleddig nem látott autó krómjain csillant a napfény. A vénasszonyok nyarának felhőtlen ege alatt hosszú sorokban álltak a gépek, az ismert járművek mellett igen sok, nemrégen megvásárolt, bejegyzett, restaurált autó tulajdonosa csevegett egymással és az érdeklődőkkel egyaránt. A kapuként funkcionáló sátor mellett a marosvásárhelyi vészhelyzeti felügyelőség Horea tűzoltóalakulata egy százhúsz éves, működőképes tűzoltószivattyút állított ki, a tűzoltókkal átellenben egy gyönyörűen restaurált, zöld-krémszínű, az ötvenes évek Amerikájának világát sugalló szárnyas Ford Taunuson akadt meg a látogató szeme. Majd az autók további sora következett, közöttük számos (Erdélyországban mindenképpen annak számító) ritkasággal egyetemben: a teljesség igénye nélkül – Land Rover a hetvenes évekből, Morris Mini, Ford Capri, számos Mercedes W123 és egy Ponton, 600-as és 601-es Trabant, VW Bogarak és I-es Golfok, korai Daciák és farmotoros Renault-k egész sora, több katonai IMS, Wartburg 312, Mackó BMW, Honda Prelude, Citroën 2CV avagy Kacsa, Triumph Spitfire, Pininfarina Spider, Cadillac Seville, Ford Escortok, Opel Asconák, Skodák (az eredeti) Octaviától S100-asokig, két autó – közöttük egy Citroën – a '30-as évekből és végül a találkozó egyik legszebb darabja, egy Mercedes 190 SL roadster az ötvenes évekből.

A parádé komolyságát jelzi, hogy ezúttal három kategóriában nevezhettek be az érkezők (oldtimer – harminc évnél idősebb, youngtimer – harminc évnél fiatalabb és modified – átalakított), az pedig örömre ad okot, hogy a járművek legnagyobb része, ha nem is tökéletesen restaurált avagy megőrzött, de mindenképp igen szép állapotban leledzett. A menetoszlop délben indult a Real parkolójából, majd a Sörpatikánál ért véget, ahol a résztvevők és érdeklődők még órákon keresztül beszélgettek egy-egy kávé, tea, pizza mellett.

A jó hangulatú parádé véget ért, a járművek legtöbbje megérdemelt téli pihenőre vonult vissza, hogy sár, só és latyak ne érje az oly sok gonddal megmentett, emberöltőnyi múltú karosszériákat. Legközelebb jövőre rajzanak ki újra – a szintén hagyománnyá vált tavaszi parádén, Marosvásárhelyen.