Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Többször leírtuk, de a tény – szerencsére – mit sem változott: kivételes helyzetben vannak a marosvásárhelyi művészetkedvelők, az irodalmi, színházi, történelmi és zenei estek mellett szinte hétről hétre igen nívós képzőművészeti kiállítások várják őket a város különböző pontjain, neves galériáiban. E héten két szemet gyönyörködtető, a belső embert is megérintő tárlat nyitotta meg kapuit Marosvásárhely rangos kiállítótermeiben: a Kultúrpalota földszintjén Knyihár Amarilla sejtelmes, dimenziók határait áttörő, áttetsző, örök időtlenséget sejtető festményei előtt időzhet el a látogató, míg a Bernády Házban a csíkszeredai Studio 9 képzőművészeti csoportosulás alkotóinak színpompás, ihletettségben és egyéniségekben egyaránt gazdag, műfajaiban változatos gyűjteményes tárlatát mutatták be, szintén igen szép számú közönség előtt.
Bara Barnabás, Botár László, Gergely Zoltán, Mezey Ildikó, Nagy Ödön, Szabó Árpád, Turcza László, Váncsa Mónika és Xantus Géza alkotják a csíki Studio 9 művészeti csoportot, alkotásaikkal vándorkiállításokon mutatkoztak és mutatkoznak be az ország határain belül és kívül egyaránt. A Bernády Házba is legfrissebb műveiket hozták el, a kedd délutáni tárlatnyitón Nagy Miklós Kund üdvözölte a megjelent művészeket, vendégeket.
– Sokan vannak közöttünk, akik találkoztak már a Studio 9 művészeinek munkáival, minden itteni bemutatkozásuk ajándék volt. A csoport 2006-tól működik, és azon gondolkodtam, felfedezhetek-e közös programot, világlátást, művészetszemléletet tevékenységükben. De inkább a művészet szeretete, az alkotáshoz való hozzáállásuk készteti őket arra, hogy csoportként járják az országot. Közös kiállításaikon is vigyáznak arra, hogy egyéniségük, sajátos alkotói jegyeik ne szenvedjenek csorbát. És éppen ez adja tárlataik ízét és zamatát. A kilenc alapító tag mellé további művészek is felsorakoztak, a csoport több nemzedék képviselőiből áll. Marosvásárhelyt ezúttal olyan válogatással ajándékozták meg, amelyről sokat fogunk még hallani. Nem csupán festőművészek, grafikusok, szobrászok vannak közöttük, hanem több műfajban alkotó emberek is, tárlatuk gazdag és változatos. A címek csak gondolatébresztők ugyan, mégis segítenek a tájékozódásban – mondta a méltató, majd a résztvevők munkáit elemezte.
Botár László a csoport megalakulásáról szólt. – Ezelőtt hét évvel felvetődött a kérdés, hogy ki az, aki évente 4-5 munkát képes nélkülözni, és azokat vándorkiállítás keretében kiállítani? Kilenc ember jelentkezett. Mindez az évek során szokássá vált, így alakult a csoportunk. Nem egy program mentén tevékenykedünk, egyszerűen csak alkotunk. Tárlataink így is egységesek. Pedig nincsen közös koncepciónk, mi nem akarunk magyarázni. Mi csak kiállítani szeretnénk, gyönyörködtetni a nézőt. Véletlenül alakult így, de a nagyváradi, gyulai, budapesti, sepsiszentgyörgyi, jászvásári tárlataink után mégis elmondhatjuk – tovább kívánjuk vinni a hagyományt.
Nagy Miklós Kund mintegy zárszóként hozzátette: – Az alkotók közül többen marosvásárhelyi kötődésűek, a Bernády Ház pedig mindig tárt kapukkal várja őket. A Studio 9 tárlata jelzi, hogy a csíkszeredai, Hargita megyei képzőművészeti élet erős reprezentációval rendelkezik, annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben, főként a diktatúra idején, a kivándorlások miatt erős vérveszteség érte e közösséget. Csíkban és környékén a lakosság számához viszonyítva több a kiállítóterem, mint Marosvásárhelyen, és a helyi képzőművészet erejét jelzi, hogy egy kilencfős csapat is képes képviselni az ottani képzőművészetet a maga teljes gazdagságában.