A félelem kultúrája

„Napjainkban a világméretű folyamatok és a szűkebb régiónkra jellemző társadalmi átalakulások nyomán nemcsak személyes életünkben és közvetlen környezetünkben sokasodtak meg a félelemkeltő események, hanem a média révén közel jutottunk a félelem egyfajta általánossá vált kultúrájához is.”

„Napjainkban a világméretű folyamatok és a szűkebb régiónkra jellemző társadalmi átalakulások nyomán nemcsak személyes életünkben és közvetlen környezetünkben sokasodtak meg a félelemkeltő események, hanem a média révén közel jutottunk a félelem egyfajta általánossá vált kultúrájához is. Olyan hétköznapi világszemléletről van szó, amely az élet valamennyi eseményét a fenyegetettség egyetemes, »koherens rendszerébe« próbálja beilleszteni. Az így szövődő, reális félelmeket magába foglaló, ám koherenciára törekvésében mégis irreális világszemléletben helyet kapnak egymás mellett a pénzügyi-gazdasági válság lesújtó tényei, a növekvő szegénység és munkanélküliség, az autoritárius és populista politikák rafinált agresszivitása, az egyre nagyobb számban letelepedő és egyre különbözőbb problémákat hordozó »idegenek« és a meg-megújuló nacionalizmusok latens fenyegetése csakúgy, mint a bűnözés egyre gyakoribb jelenléte a mindennapi életben, a leszámolásokról, halálos járványokról, terrortámadásokról, ökológiai és atomkatasztrófákról érkező hírek.” (Ungvári Zrínyi Imre: A félelem kultúrája és az ember önértelmezése) * A folyóirat tartalma: Atipikus vagy posztglobális terrorizmus? (Péter László), A jó rendőrség: utópia egy szolgáltatásról? (Tamás Pál), Versek: József és testvérei (Visky András), Hamu (Demény Péter), Fiú sebesült macskával, A csontkápolna (Krusovszky Dénes), A civil újságírás a félelem ellen (Szőke Lászlóval beszélget Balázs Imre JÓzsef), Romák a székely skanzenben (Magyari Nándor László), Próza: Tegyünk (Papp-Zakor Ilka), Hazaút (Hanula Zsolt), Mi történik a végeken, de a rendszer gyomrában? (Gregus Zoltán), Tízmondatosok a félelem helyeiről (Balázs Imre József), Félelem és reszketés a fiktív gyakorlatban (Keszeg Anna). Más jellegű írások: A magyar-kínai kapcsolatok jelentősége (Degenfeld Sándor), Barabás Miklós a reformkori Kolozsváron (Murádin Jenő), Kis fény (Valerie Wayne – Fenyvesi Anna fordítása), Megkeresni az embert, akit a szerep rejt (Farkas Ibolyával Nagy Miklós Kund beszélget), A „mentalizáció” eredete (Kovács Ágnes Melinda–Téglás Ernő), A színház és a szavak – Mozgó könyv (Zsigmond Andrea), Együtt mondás, együtt írás (Kovács Flóra), A „történet-író” drámája (Szilágyi Zsolt). A szám képanyagát Farkas Barna jegyzi.