Erdélyi Művészet

Kiss János faszobrainak és terrakottáinak a világa semmiben sem különbözik attól, amelyet irodalmi alkotásaiban ábrázol. A dráma foglalkoztatja ezúttal is, elérhetetlen isteneké és földhözragadt embereké egyaránt.

Kiss János faszobrainak és terrakottáinak a világa semmiben sem különbözik attól, amelyet irodalmi alkotásaiban ábrázol. A dráma foglalkoztatja ezúttal is, elérhetetlen isteneké és földhözragadt embereké egyaránt. Faisteneket és agyagembereket állít elénk, és általuk szögezi nekünk a cseppet sem kellemes kérdéseit: Van erkölcsi mércéd? Használod-e? Képes vagy-e együtt érezni az elesettel? Nyugodt a lelkiismereted? (Tibori Szabó Zoltán) * Jakobovits Miklós feszültségekkel teli, kirobbanó egyénisége mindig is érzékeny szeizmográfként fogta fel és közvetítette a maga művészi eszközeivel környezete emberi viszonyulásait, a fényeket és árnyakat, az olykor harmóniából diszharmóniává széthulló, esetenként pedig diszharmóniából harmóniává nemesülő érzelemcsomagot. (Németh Júlia) * Nevelni kellene a közönséget, ami nem feltétlen a művészek dolga, hanem a média és az iskola is be kéne ebben töltse a maga szerepét. Létre kellene jöjjön egy mecenatúra, gyűjtők kellenének, akik csoportosítva felvásárolnák a különféle alkotók munkáit. Ugyanakkor egy olyan gyűjteményt is létre kellene hozni, amely az idők során kizsűrizett alkotásokat tömörítené. Nekem is van pár ilyen munkám, őrzöm a képek hátán a címkét az R betűvel (respins). Két ilyen munkámra is büszke vagyok: az egyik a Csángó madonna, a másik a Sztár, utóbbit kétszer is kizsűrizték, másodszor már a rendszerváltás után, a tartományi kiállításról. (Sipos László – Lőrinz Ildikó interjúja) * Feleky-Fetter Frigyes műveivel szintézisbe hozta a nagybányai, az alföldi és a francia festészeti hagyományokat, életével pedig összekötötte Kolozsvárt, Szegedet, Párizst és Budapestet. (Szücs György) * Én nem vagyok sem olyan tehetséges, se lelkileg olyan gazdag, hogy elég legyek csak önmagamnak. Nekem rengeteget számít a visszajelzés, az, hogy mit váltok ki az emberekből. (…) Ez a kiállítás annyira visszaadta az életkedvemet, hogy ma már úgy tudtam dolgozni, mint régen, úgy, hogy semmi nem érdekelt közben. (Soó Zöld Margit – Kérdező: Szuszámi Zsuzsa) * Életműve azért telítődött oly sokszínű tartalommal, mert mindenkor párbeszédben állt képein a valóságábrázolás magasztos szeretete és az intelligens művész elvonatkoztató készsége, valamint autonóm teremtésvágya. Reszketeg virágszirmok és magasröptű kinetikus konceptek közé sorakozik fel a látványos életmű számtalan darabja. (Kancsura Istvánról – Árkossy István) * Az országos szervezet kolozsvári tagjai, szám szerint 43 művész jelentkezett egy vagy két munkával. Festők, grafikusok, textilesek, zománcművészek, a fotó és a számítógépes grafika művelői nyújtottak ízelítőt nemrég készült munkáikból. (A Barabás Miklós Céh 2011. december 2-i tárlatáról – Németh Júlia) * A Kolozsvári Magyar Opera által 2011. október 6-a és 27-e között megszervezett Nemzetközi Liszt-fesztivál minden igényt kielégítő, Kolozsvár kulturális potenciálját bizonyító rendezvénysorozattal tisztelgett az 1811. október 22-én született Liszt Ferenc emléke előtt. Három héten át elkényeztették a kolozsvári komolyzenei rajongókat a rangosabbnál rangosabb koncertek. Ezek között volt kórushangverseny, színpadi fantázia, zongoraest, zongoraverseny, kamaraest, vokálszimfonikus hangverseny, tudományos ülésszak. (Nagy-Hintós Diána) * Legendás jótevője volt a népnek Árva Bethlen Kata, kinek hévízi kastélyában 30 leány és ugyanannyi fiú nevelkedett egyszerre; Bod Péter szinte rendezett klastromnak írja le a kastélyt, s nem győzi magasztalni úrnője emberszeretetét. Bethlen Katát mint az első magyar orvosnőt is számon tartja a tudománytörténet; Köleséri Sámuellel, Simon Mártonnal s Borosnyai Nagy Mártonnal, a gubernium főfizikusával állandóan érintkezett, s messzi vidékről tódultak a betegek orvosi tanácsért, gyógyszerért hévízi udvarába. (Biró József: Erdélyi kastélyok, XXIV.)

* Erdélyi Művészet, 2012. 1. szám – www.erdelyimuveszet.ro