Crescendo

Csütörtökön elkezdődött a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia idei évada. Egy nappal a nyitóhangverseny előtt Vasile Cazan igazgatóval, karvezetővel az új évad jelentette kihívásokról, gondokról és örömökről, illetve a várható megszokott műsorról és meglepetésekről egyaránt beszélgettünk.

Csütörtökön elkezdődött a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia idei évada. Egy nappal a nyitóhangverseny előtt Vasile Cazan igazgatóval, karvezetővel az új évad jelentette kihívásokról, gondokról és örömökről, illetve a várható megszokott műsorról és meglepetésekről egyaránt beszélgettünk.

– Milyen programmal várja a marosvásárhelyi zenekedvelő közönséget az ősztől a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia?

– Csütörtökön kezdődik (elkezdődött – a szerk.) a filharmónia 2011/2012-es, immár hatvankettedik évada. Az évadkezdés hagyománytiszteletet is jelent, az első koncertet ismét a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemmel közösen szervezzük, az Európai Nevelési Bizottság Aneszteziológiában szervezett előadás-sorozat résztvevői tiszteletére. A hagyomány folytatása mellett újdonságot is jelent ez a koncert, mert idén első alkalommal sikerült a Marosvásárhelyi Állami Filharmóniát bevonni a bukaresti George Enescu Nemzetközi Fesztivál résztvevői közé, ami azt jelenti, hogy az évadnyitó koncert a fesztivál hivatalos, marosvásárhelyi programpontja is. Rengeteget lobbiztam ennek érdekében, hiszen ha Enescuról beszélünk, ő nem csak Bukaresté, hanem az egész országé. A következő, szeptember 15-i koncert még nagyobb esemény lesz, amelyre szeretettel várjuk a közönséget: Marosvásárhelyen lépnek fel a budapesti Magyar Nemzeti Filharmonikusok! A budapesti nemzeti filharmónia koncertje ugyancsak az Enescu-fesztivál része, a magyarországi zenekar 12-én Kolozsváron, 14-én Bukarestben, míg 15-én Marosvásárhelyen lép fel Kocsis Zoltán vezénylete alatt. Nagyon jó velük a kapcsolatunk, ez lesz Kocsis vezénylésével a második fellépésük Vásárhelyen, igen örvendünk annak, hogy nálunk is koncerteznek. Egyrészt, mert a marosvásárhelyi kedves, igényes, végig mellettünk álló és koncertjeinken a házat megtöltő közönség megérdemli ezt a koncertet, másrészt mert Kocsis Zoltán az utóbbi harminc-negyven év világszinten egyik legnagyobb zongoraművésze, aki fiatal korában sokszor koncertezett a Kultúrpalotában. Ritkán jön hozzánk nemzeti filharmonikus zenekar, ők Bartók- és Enescu-művekkel lépnek fel. A hangversenyen szólistaként az oroszországi, szintén világhírű Borisz Berezovszkij zongoraművész működik közre.

Ami az évadot illeti, idén is három nagy pillérre támaszkodunk: a Zenei Napok, a Silvestri-fesztivál és a Musica Sacra klasszikus zenei szemlék programsorozatára, ezeket a heti, a nevelő és a rendkívüli hangversenyek egészítik ki: a szilveszteri, az újévi, a Valentin-napi hangversenyek, a filmzenekoncert. Az idén Liszt-évet szerveznek világszerte, ebből mi is kivesszük a részünket, számos Liszt-művet játszik a zenekar, külön koncerteket szervezünk Liszt-repertoárral, a Silvestri-fesztiválon Liszt-esten vehetnek részt az érdeklődők. Természetesen újra lesz Tiberius-hét, avagy kamarazene-fesztivál, és idén is számos külföldi meghívott koncertezik az évad keretében. Koncertkörutakra Düsseldorfba megyünk, először decemberben, majd júniusban, egyelőre ennyit tudtunk megszervezni, a válság a turnézásra rányomta a bélyegét.

– Mennyire érinti a válság a filharmónia működését, nehéz helyzetben van-e a zenekar?

– Az anyagi hátterünk biztosított, a fizetéseket az eltartó Maros Megyei Tanács folyósítja. Bizonyos projektekhez természetesen szponzorok is szükségesek, sok helyen megfordulok támogatókat keresve, de szerencsére még vannak, akik komolyan gondolják a mecénási szerepet, így nincsenek különösebb szponzorgondjaink. Nem panaszkodhatok.

Ami nagy örömöt okozott az elmúlt évadban, és remélem, az idén sem változik, az a nevelőhangversenyek közönségszámának folyamatos emelkedése, crescendója. Egyre több gyerek jön a leckekoncertekre, amelyeken nem ritkák a telt házas hangversenyek sem. Ezt az idén bővíteni szeretnénk, mindegyik marosvásárhelyi egyetemmel együtt szeretnénk működni. Jó a kapcsolatunk a művészeti, az orvosi és a Petru Maior egyetemekkel, de együtt szeretnénk dolgozni a Sapientiával és a magánegyetemekkel is, be kívánjuk vonni a fiatal generációkat, hiszen ők jelentik a jövő évtizedek közönségét. Én nyolcéves voltam, amikor először eljöttem egy nevelőhangversenyre, és annyira megtetszett, hogy azóta a zene irányítja az életemet. Mindenkori második otthonommá vált a Kultúrpalota. Az együttműködésre visszatérve, a filharmónia koncertjeit erőteljesen hirdetni, népszerűsíteni fogjuk a tanintézményekben és kiszállásokra is elmegyünk iskolákba, egyetemekre, ahol koncertezni fogunk. Nyilván nem a teljes zenekarral, hanem a vonósnégyessel, a fúvósoktettel, szólóestekkel, kisebb formációkkal. Tovább folytatjuk az elmúlt két évtized hagyományát: a filharmónia kórusával különböző felekezetek templomaiban koncertezünk. Az ilyen jellegű hangversenyeknek is kézzelfogható eredményei vannak, sokan ezeken keresztül kedvelték meg a klasszikus zenét, olyannyira, hogy rendszeres hangverseny-látogatókká váltak. Nem szabad megfeledkezni Molnár Tünde orgonaművésznő Nyáresti orgonahangversenyek című koncertsorozatának hatásáról sem, hiszen a filharmóniai nyári szünet alatt tartott 8-9 orgonakoncert nagyon sokat jelent a közönségnek, amelynek tagjait az augusztusi klasszikusgitár-fesztivál „figyelmezteti” arra, hogy közeledik a koncertévad.

– Jelentkezik-e további újdonságokkal, tervekkel a filharmónia a kezdődő évad során?

– Igen. Az idei évadtól kezdődően szervezett együttműködésben állunk a Jazz&Blues Clubbal. Ennek keretében, a klub által a kolozsvári zeneakadémiával közösen szervezett havi klasszikus zenei est mellett, idéntől havonta egy alkalommal a marosvásárhelyi filharmónia művészei is fellépnek a dzsesszklub színpadán. Készül egy két évre tervezett európai projekt is, erről azonban még nem árulhatok el többet, de arról igen, hogy meg szeretnénk ünnepelni a Kultúrpalota építésének századik évfordulóját. Az épület 1911–1913 között épült, méltán híres orgonája 1913-ban készült el. Nagyon fontosnak tartom, hogy ennek tiszteletére 2013-ban nemzetközi orgonafesztivált szervezzünk Marosvásárhelyen. A kezdődő évad során már számos orgonahangversenyre kerül sor mind a Kultúrpalotában, mind a marosvásárhelyi templomokban, ezekkel szeretnénk a közönséget úgymond felkészíteni egy nívós, nemzetközi orgonafesztiválra, amelynek koncertjeire szintúgy a palotában és különböző templomokban kerül majd sor. Marosvásárhely református és római katolikus felekezetei büszkék lehetnek arra, hogy milyen hangszerek vannak a birtokukban. Magyarországi barátaimmal már elkezdtük a párbeszédet annak érdekében, hogy a jövő év során egy átfogó nagyjavítást végezhessünk a Kultúrpalota orgonáján. Ezt huszonöt évenként egyszer illik megejteni, utoljára a nyolcvanas évek közepén újították fel az orgonát, azóta a technika is hatalmasat fejlődött. A nagyjavítás csak pénz kérdése, de ha minden a reményeink szerint alakul, a 2013-as orgonafesztiválon már a felújított hangszeren játszhatnak meghívott vendégeink. Addig is várjuk a közönséget koncertjeinkre, és köszönjük, hogy mindig mellettünk álltak, hogy telt házas hangversenyeken játszhatunk.