Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2011-09-09 14:33:16
Lelemény
Éjjel, nyárban
nem állnak verssé a sorok
jönnek mennek a trélerek
ébren vagyok vagy álmodok
a betonból ömlik a meleg
őriztem arcod mindhiába
elfordultál és semmi vagy
legenda mint a király lovásza
ki egy szigetet ajándékba kap
próbállak mesélni hátha értik
mi az mi veled elveszett
lábam lejártam utánad térdig
el kell fogadnom: nem lehet
itt forgolódok csillagos nyárban
az ég a föld nyugalmat ad
ajtómat ablakom kitártam
hajtja a lovász az álmokat
Kopjafák
Csahos eső zúg, sistereg,
elvackolnak az istenek.
Állunk dermedten, szélütötten,
megdőlt kopjafák a ködben,
karóba húzott csillagok,
tűzfényű arcunk ellobog.
Ablakok, ajtók zárva.
Deszkát szögez az ősz a nyárra.