Visszatekintés a bolyais évekre
A november 30-án bemutatásra kerülő kötettel kapcsolatban szeretnék egypár gondolatot megosztani az olvasókkal.
A november 30-án bemutatásra kerülő kötettel kapcsolatban szeretnék egypár gondolatot megosztani az olvasókkal. A Bolyai Farkas Elméleti Líceumban 1957–1961 között eltöltött években volt alkalmam megismerni, megszeretni ezt az iskolát, az idő teltével mindig szeretettel gondolok erre az időszakra. Megfogott az a légkör, ami a Bolyaiban volt. Ezért is pattant ki a szikra belőlem, ami a könyv megírására sarkallt. A kötetben ötven év távlatából arra tekintek vissza, milyen volt az élet a Bolyaiban.
Mindenekelőtt el kell mondanom, hogy nemcsak tanulni, tanítani, hanem a Bolyaiban alkalmazottként dolgozni is büszkeség töltötte el az embert. 1961-ig voltam alkalmazottja a Bolyai Farkas Elméleti Líceumnak. Az itt eltöltött időszakban magamba szívtam a Bolyai-szellemet, alkalmam nyílt megismerni mind a tanári kar tagjait, mind a diákok nagy részét. Velük együtt lenni, segíteni nekik, az akkori körülményekhez képest minél jobban ellátni őket, követni az eredményeiket, velük együtt örülni vagy netán bosszankodni az izgalmas sportrendezvényeken.
A kulturáltság, a műveltség, a tenni akarás, a jobbra törekvés volt jellemző a közösségre.
A könyv anyaga visszaemlékezésekből, valamint több tanuló írásából állt össze. A kötetben többnyire sportfotókat teszünk közzé, annak reményében, hogy több véndiák magára ismer.
Úgy gondolom, hogy érdemes lesz elolvasni, emlékezni, nosztalgiázni.
Varró Domokos