Victor Pambuccian matematikus és a Bolyaiak

• 2025-07-24 15:00:00

• Oláh-Gál Róbert

A Népújságban néhány hete megjelent Bolyai János és az MTA c. írásomban idéztem Victor Pambucciant, az Arizonai Állami Egyetem matematikaprofesszorát, de aki megnézte a Studium HUB-nál Gyulás Gyula Restancia, Bolyai János c. filmjét, abban is láthatta, hallhatta a neves matematikust. Néhány matematikus kollégám meg is kérdezte, hogy Victor Pambuccian matematikaprofesszornak van-e köze a nemzeti kisebbségeket a román parlamentben képviselő Varujan Pambuccianhoz. Igen, van köze, mert első unokatestvérek. (Victor Pambuccian nekem volt évfolyamtársam a Bukaresti Egyetemen, az unokaöccse pedig Némethi András erdőszentgyörgyi születésű világhírű matematikusnak, egy évvel alattam jártak Bukarestben, a matematika karon.)

Mindketten az örmény nép jeles képviselői, Victor anyanyelvi szinten beszél és ír örményül. Családjuk az 1915. évi örmény genocídium idején menekült Romániába. És nincs abban semmi túlzás, hogy Victor Pambuccian1 a nemeuklideszi geometria egyik legelismertebb szaktekintélye. Ma a tudósokat, akár a matematikusokat, éppen úgy pontozzák és objektíven mérik, mint a teniszezőket, focistákat stb. Ebben a rangsorban Victor Pambuccian1 igen előkelő helyet foglal el. De igazi kultúrember, aki az örmény anyanyelvén kívül anyanyelvi szinten beszéli a románt, a németet (Bukarestben német nyelvű középiskolába járt), az angolt, a franciát. Emellett irodalomkedvelő, aki kötetet szerkesztett a román és a romániai magyar költészetről, és Amerikában is felhívta az irodalomkedvelők figyelmét Kányádi Sándor és Kovács András Ferenc költészetére2.

Engedjék meg, hogy néhány sorban összefoglaljam családja sorsát: Az édesapja, Krikor Pambuccian patológus professzor volt a bukaresti orvosi egyetemen, még Törökországban született, így a török nyelvet is anyanyelvi szinten beszélte. Szó szerint idézem Victor Pambuccian édesapjáról írt könyvének kezdő bekezdését:

„Krikor Pambuccian a történelem egy kedvezőtlen pillanatában született, de mint a legtöbb pillanat, természetét és a rákövetkező eseményeket egyaránt sűrű köd borította. Csak a ködben való tapogatózás késztette apját, Margaros Pambucciant arra, hogy a család első fiúgyermeke születésének tiszteletére egy kétszintes házat vásároljon a törökországi Adanában, a gyermek nevére. A dátum a régi naptár szerint 1915. augusztus 10., az új naptár szerint augusztus 23. Mindkét változatban ez egy olyan dátum, amikor egy örménynek nem volt jövője Adanában élő emberként, és ezért nem volt szüksége házra, legyen az emeletes vagy emelet nélküli. Apja, aki eredetileg a kappadókiai Caesareából származott, 14 évesen érkezett Adanába, ahol önerőből meggazdagodott, miután szerzetesek által alapított francia iskolában tanult.3”

A család sok bujkálás – a török mészárlás elől – és sok viszontagság után végül Alexandriából hajóval Konstancára menekült. A menekülés útja Damaszkusz, Lárnaka, Pieru, Alexandria és végül Konstanca. A lényeg, hogy sok tanulás, küzdelem és munka után Krikor Pambuccian a patológia professzora lett a bukaresti orvostudományi egyetemen. Jó kapcsolatot tartott Gyergyay Ferenc Pállal, a híres marosvásárhelyi kórbonctanprofesszorral. Aki szeretné alaposan megismerni Krikor Pambuccian professzor, de akár a bukaresti örmény közösség életét, azoknak ajánlom Victor Pambucciannak az édesapjáról írt könyvét.

Hogyan is kerültünk kapcsolatba Viktor Pambucciannal? „Tudálékos” egyetemi hallgató koromban felnéztem Kostake Teleman professzorra, aki az akkori Bukaresti Egyetem legelismertebb geometriaprofesszora volt. Tudtam róla, hogy nagyon bátor ellenzéki magatartású, többszöri kemény megtorlás árán sem lépett be a Román Kommunista Pártba, mélyen vallásos ember volt, és a világon mindenütt számontartották matematikai műveit. Noha az én csoportomat hivatalosan nem tanította, ezért egyik alkalommal utánarohantam a folyosón, és megszólítottam: 

„Professzor úr, professzor úr, vagyunk néhányan, akiket érdekel a nemeuklideszi geometria!”

A professzor úr megállt, mély tekintetét felemelte a padlóról, rám nézett és visszakérdezett:

„De az euklideszi nem érdekli?”

Kicsit elszégyelltem magam, hogy valóban, még az euklideszi geometriát sem ismerem a maga mélységében, és az sem közömbös, hogy hova tesszük a „nem” tagadó szócskát: „euklideszi, nemeuklideszi” geometria és „érdekli, nem érdekli”. De Teleman professzor annál figyelmesebb és jámborabb volt, hogy engem kételyben és szégyenben hagyjon, mert rögtön megkérdezte, honnan vagyok. A katasztrofális román akcentusomból rögtön tudta, hogy magyar vagyok, és azonnal azt mondta, olvassam el Kerékjártó Béla műveit. Majd azt is hozzátette, hogy van egy opcionális kurzus a geometria alapjairól, vegyem fel azt a tárgyat. Jelentkeztem is a választható előadásra, ahol maximum öten voltunk, és ott ismerkedtem meg Victor Pambucciannal, aki szintén hallgatója volt Teleman professzornak. Akkor Lánczos Kornél könyvéből idéztem, de Teleman professzor mondta, hogy az nem jó alap, Kerékjártó műveit kell alaposan átolvasni.

A lényeg, hogy Pambucciannal beszélgettünk egy keveset a geometria alapjairól és a nemeuklideszi geometriáról. Én akkor sokat nem tudtam róla, csak annyit, hogy valószínűleg örmény származású, és nem volt velünk katona, amikor az évfolyammal berukkoltunk a foksányi kaszárnyába. Abban az időben a fiúkat egyetem előtt 9 hónapra elvittek katonának, minket Foksányba, a tüzérekhez. Úgy hívtak, hogy TR-esek (termen redus – csökkentett időtartamú sorkatonaság). Így a fiúk ott igen alaposan megismerhették egymást, mert abban az időben a román katonaság igazi életiskola volt. Kihozta az emberből a rosszat, az egoizmust, a sovinizmust, de kihozta a jót is, a bajtársiasságot, a segítőkészséget, az emberséget stb. Aztán elvégeztük az egyetemet. Akkoriban Bukarestben, a matematika karon egyszerre kb. 120 tanárjelölt végzett, így csak azokra emlékszem, akik velem egy csoportba jártak.

Nagy meglepetésemre Pambucciannal 2002-ben Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai-ünnepségén találkoztam, 20 évvel az egyetem elvégzése után. Mindenki elcsodálkozott, hogy románul megszólítottam, hisz addig csak angolul beszélgettek Victorral. Nagyon meglepődtem megjelenésekor, csak akkor tudtam meg, hogy ő időközben Amerikában híres professzor lett. De fantasztikusan témában volt, és tudott néhány értékes publikációnkról, mely a Bolyai-geometriát tárgyalja. Akkor felelevenítettük az ismeretségünket, és azóta is e-mailben tartjuk a kapcsolatot.

Abban az időben, a kommunista diktatúra csúcsán a Bukaresti Egyetem Matematika Kara egy viszonylag védett intézmény volt. Tanultak ott románok, németek, magyarok, szerbek, horvátok, örmények, görögök, törökök, madagaszkáriak, feketék és fehérek. Volt néhány igazi személyiség: Șerban Madgearu évfolyamtársunk, a híres Virgil Madgearu unokája (nagyapját a Vasgárda Nicolae Iorgával egy időben meggyilkolta), de akkor doktorált ott Zoia Ceaușescu, a diktátor lánya is, aki tehetséges matematikus volt, és jóindulatú, megértő asszony.

Valaki joggal kérdezheti, hogy miért untatom a Népújság olvasóit az én személyes emlékeimmel. Azért, mert nagyon meglepett, hogy Pambuccian Amerikában kiadott könyveket a mai román irodalomról, és benne megemlíti az erdélyi magyar költőket is. De a Bolyai-kutatást is nagy figyelemmel követi, sőt jól ismeri Sándor József matematikus munkásságát (aki az egyik legtermékenyebb romániai, de egyben magyar matematikus is, visszavonultan él Farcádon).

Szóval, ha kényes nemeuklideszi geometriával vagy hiperbolikus geometriával kapcsolatos kérdésem van, mindenképpen kikérem Victor véleményét!

Befejezésül felidézem Victor Pambuccian remek példázatát: a nemeuklideszi geometria megjelenése olyan volt, mintha a 19. század első felében Párizsban, a művészet Mekkájában, a romantika korszakában valaki egy absztrakt (pl. Picasso-) festménnyel a közönség elé lépett volna.

Bolyai János annyira megelőzte korát 1831-ben, hogy még ma sem értjük igazán a nemeuklideszi geometriát és annak jelentőségét!

1 A www.emis.de weblapon bárki rákereshet Pambuccian Victor munkásságára. (Ezt az Európai Matematikai Társaság üzemelteti, ingyenes, az amerikai, az www.ams.org előfizetéses.)

2 Victor Pambuccian költő-matematikus (az Arizonai Állami Egyetem geometriaprofesszora) sok tapasztalattal rendelkezik a román költészet népszerűsítésében az Egyesült Államokban és az angolszász térben. Eddigi munkássága közül a legfontosabb és legismertebb az International Poetry Review magazinban (2011 őszén) megjelent cikk, ahol a Contemporary Voices From Romania című különszámot szerkesztette. (Lásd bővebben: Efectul de avangardă, de Emil Nicolae, România literară nr. 39/2019.)

3 Victor Pambuccian: Lapok Pambuccian Krikor életéből (az eredeti román nyelven: File din viața lui Krikor Pambuccian), ARARAT Kiadó, Bukarest, 2015.

4 Figyelem, a katholikosz vagy az „örmény katolikus pátriárka” jelentése „minden felett”, „mindenhol”, tehát ugyanaz a szemantikai eredete, mint a „katolikus” szónak, de ez a szó nem használható, mert egyházi ügyekben rögzített jelentése van, nevezetesen a római katolikus egyházra utal. A vazgen egy független egyház, az örmény apostoli egyház feje.