Veszélyben a magyar összefogás 2028-ban?
2026-07-30 14:00:00
- Nagy-Bodó Szilárd
Továbbra is az AUR a legerősebb párt a felmérések szerint
Ha most vasárnap tartanák a romániai parlamenti választásokat, akkor az AUR végezne az első helyen 34%-kal – ez derül ki a CURS július közepén készült közvélemény-kutatásából. A második helyen a Szociáldemokrata Párt áll 23%-kal, a Nemzeti Liberális Párt 21%-ot, míg a Mentsétek Meg Romániát Szövetség 9%-ot kapna.
Az RMDSZ a felmérés értelmében 4%-on áll, azaz nem jutna be a parlamentbe. Romániában azonban az elmúlt választások alkalmával nemegyszer tévedtek a közvélemény-kutatást végző vállalatok, illetve érdemes szem előtt tartani azt a mondást is, miszerint nem a közvélemény-kutatást, hanem a választást kell megnyerni.
Illyés Gergely politológus is kiemelte azt a tényt, hogy a közvélemény-kutatás eredménye eltérhet a választási eredménytől, valamint rámutatott, hogy jelenleg nem vagyunk választási helyzetben. A szakember meglátása szerint, ha választási helyzetről lenne szó, akkor az alternatívák is tömbösödnének; ezzel arra utalt, hogy a PNL és az USR egy választási szövetségben gondolkodik. Ha ez valóban bekövetkezik a következő választásokra, akkor már sokkal nagyobb kérdés lesz, hogy melyik oldal tud közelebb kerülni az 50%-hoz – különösen annak fényében, hogy Illyés Gergely szerint egyáltalán nem biztos, hogy az AUR számára van feljebb. Az utóbbi meglátás igazolására kiváló példa a tavalyi államelnök-választás második fordulója, amikor is beigazolódott, hogy többségben vannak azok, akik sokkal inkább félnek George Simion elnöki mandátumától és az AUR kormányzásától, mint azok, akik a radikális változás egyetlen lehetőségét ebben látják. Az viszont már sokkal nagyobb félelmet jelent, hogy az AUR koalíciós partnerként kerül a hatalom közelébe, partnerként pedig elsősorban a PSD jön szóba. Ez az elmúlt hetekben is látszott, amikor arról lehetett hallani, hogy a háttértárgyalások során az AUR szavazataival kaphat kormányt az ország – emlékeztetett a politológus, aki szerint ameddig fel van töredezve az AUR-on kívüli politikai oldal, addig nagy esélye van annak, hogy a következő választások alkalmával ő lesz a legnagyobb parlamenti párt.
A magyar politikai képviseletet tekintve azt is szem előtt kell tartani a közvélemény-kutatás küszöb alatti eredménye mellett, hogy Zakariás Zoltán idén április végén kilépett az RMDSZ-frakcióból, és a jelen állás szerint a következő parlamenti választások alkalmával már nem indul együtt az RMDSZ és az EMSZ. Ennek kapcsán Illyés Gergely emlékeztetett arra, hogy a 2012-es parlamenti választáson is külön indult az Erdélyi Magyar Néppárt, és akkor látszott, hogy milyen súlyt képvisel. A politológus megerősítette, hogy egy tusványosi panelbeszélgetésen Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke szavaiból arra lehet következtetni, hogy 2028-ban külön indulna az EMSZ, nem pedig az RMDSZ-szel együtt. „Erről viszont szerintem még nincs végleges döntés” – mondta Illyés Gergely, aki azt is aláhúzta, hogy a parlamenti választásokat meg fogják előzni az önkormányzati választások, amikor is elválik, milyen eredményt ér el az EMSZ a különböző településeken. A szakember meglátása szerint csak ezt követően fogják meghozni a végső döntést a parlamenti választásokon való indulás mikéntjéről, ez az időpont azonban még messze van. Mindenesetre borítékolható – valószínűsíti a politológus –, hogy 2028-ban konfrontatívabb lesz a két politikai alakulat kapcsolata.
Közben viszont az érződik, hogy nagyobb az ellenszenv az RMDSZ-szel szemben, mint mondjuk 2012-ben, amikor két magyar politikai alakulat indult el a parlamenti választásokon. Ez pedig felveti a kérdést, hogy szükség lenne-e váltásra, egy új vezetésre az RMDSZ élén. Erre a kérdésre Illyés Gergely nem tudja a választ, viszont arra is rámutatott, hogy az, hogy mekkora az elégedetlenség az RMDSZ-szel (vagy bármely más politikai alakulattal) szemben, minden esetben a választáson derül ki. Hosszú évtizedek óta jellemző, hogy a magyarok közül sokan bírálják az RMDSZ-t, sokan éles kritikákat fogalmaznak meg, de a választási helyzetben rá teszik a pecsétet – emelte ki a politológus, aki szerint talán az RMDSZ az a romániai politikai szereplő, amelynek a szavazói a leginkább kritikusak azzal a szervezettel szemben, amelyre egyébként szavaznak. Az adott választási helyzet dönti el, hogy milyen közhangulat lesz az országban és az erdélyi magyar közösség körében. Illyés Gergely arra is emlékeztetett, hogy ugyan ténylegesen felmerült nagyon erős kritika az RMDSZ-szel szemben, de 2024-ben a legjobb eredményét érte el az elmúlt 20 évben. Ennek köze van az AUR jelentette veszélyhez is, de látni kell, hogy ez a veszély nem tűnt el, sőt éppen ellenkezőleg.
A magyarországi kormányváltás kapcsán is kérdeztük Illyés Gergelyt, aki elmondta, hogy az elmúlt 16 évben az erdélyi magyarok többségének a magyarországi és romániai politikai opciója találkozott. Tehát a Fidesz és az RMDSZ között volt egy olyan szintű érdek- és értékközösség 2013–2014 után, ami egyszerűvé tette a politikai életben való eligazodást az erdélyi magyarok többsége számára. Most viszont ez változóban van, hiszen a jelenlegi magyar kormány és az RMDSZ között nem látszanak a kapcsolatok, továbbá időre is szükség van ahhoz, hogy ezek ki tudjanak alakulni. „Nem látjuk előre, hogy a jelenlegi helyzet hogyan fog változni a következő fél évben” – mondta Illyés Gergely, aki szerint mindkét oldal kivár. Ugyanakkor abban szinte biztos, hogy nem úgy fognak menni a dolgok, ahogy eddig mentek, de abban is bízik, hogy ki fog alakulni valamilyen kapcsolat, ami értelmezhetővé teszi az erdélyi magyar választók számára is azt, hogy az RMDSZ és a jelenlegi magyar kormánypárt között hogyan intézményesülnek ezek a szálak. Magyarország és az RMDSZ is közös felelősséggel tartozik az erdélyi magyaroknak – mondta a politológus, aki nyomatékosította, hogy egy ilyen helyzetben a politikusoknak az a feladata, hogy megtalálják azokat az együttműködési formákat, amelyek hozzásegítenek ezen cél eléréséhez.
