Vajdaszentivány

Elkészült a községközpont szennyvízhálózata

A későbbiekben Toldalagra is kiterjesztik

Hamarosan átadják a vajdaszentiványi szennyvízhálózatot, ezzel az utóbbi évek legnagyobb beruházása valósul meg a Felső-Maros menti községben – újságolta múlt csütörtöki látogatásunkkor Vasile Boer negyedik mandátumát töltő polgármester. 

A több mint kilencmillió lej értékű munkálat 2022 tavaszán kezdődött az Országos Vidékfejlesztési Ügynökségnél (AFIR) megnyert pályázati összegből. A főúton még abban az évben lefektették a csöveket, 2023-ban pedig a községközpont többi utcája is sorra került, közben hat nyomószivattyút és egy korszerű szennyvíztisztító állomást is létrehoztak. Legutóbbi beszélgetésünkkor, tavaly júliusban ez utóbbi már működőképes volt, akkor még a nyomószivattyúkra kellett felszerelni az árammérőket. Nemrég a munkálat utolsó szakaszáról küldte el az önkormányzat a dokumentációt az AFIR-hoz, a továbbiakban a pályáztató terepszemléje következik. 

– Amint megtörténik a hálózat átadása, a lakosság elkezdhet rácsatlakozni – mondta a községgazda, majd hozzátette, hogy a kimaradt kisebb vajdaszentiványi utcákra, valamint Toldalagra is szándékukban áll kiterjeszteni a csatornázást, erre meg is kapták a környezetvédelmi engedélyt. A hálózatot pályázati úton bővítené az önkormányzat, de ha erre nem lesz lehetőség, akkor majd helyi forrásból igyekeznek ezt fokozatosan megoldani. A jelenlegi beruházás összértéke 9.140.000 lej, amiből az önrész 4.700.023 lej – tudtuk meg a polgármestertől.  

Átadták a tűzoltók új épületét

Tavaly nyáron már készen állt a helyi önkéntes tűzoltók többfunkciós épülete, mostanra be is rendezték, és használatba adták a modern létesítményt, amelyhez fedett garázs, irodahelyiség, öltöző és zuhanyzó is tartozik. A beruházás a Leader Egyesületen keresztül valósult meg. Vasile Boer kérdésünkre elmondta, hogy az utóbbi időben inkább csak tarlótüzek voltak a községben, nemrég pedig egy bár gyúlt ki. A vajdaszentiványi önkéntes tűzoltó-alakulat valamennyi esetben el tudta oltani a lángokat, nem volt szükség külső segítségre. 

– Ez is bizonyítja, hogy igen hasznos a közösség számára ez a szolgáltatás – hangsúlyozta a polgármester. Jelenleg 16 tagja van az alakulatnak, a közeljövőben szeretnék új, fiatal önkéntesekkel növelni a létszámot. A télen átadott épület garázsában egyébként az iskolabusz is elfér, nagy hidegekben előfordulhat, hogy ott fogják tartani – tudtuk meg a községgazdától.

Versenytárgyalás alatt a kulturális központ építése

Amint arról korábban már beszámoltunk, az önkormányzat évekkel ezelőtt megvásárolta az egykori vajdaszentiványi cipőgyár épületét, amelynek kulturális és adminisztrációs központtá alakítására az országos helyreállítási terven (PNRR) keresztül hívott le támogatást. A kétszintesre tervezett létesítmény alsó részén a kultúrotthon, fölötte a polgármesteri hivatal új székhelye működne. A műszaki terv már tavaly elkészült, jelenleg a közbeszerzési eljárás zajlik. A kivitelezésre jelentkező cégek május 16-áig nyújthatják be ajánlataikat – tájékoztatott Vasile Boer. A beruházás összértéke meghaladja a hatmillió lejt, amiből az önrész több mint hárommillió.

Jövőre várható a mellékutcák aszfaltozása

Az önkormányzat újabb infrastrukturális fejlesztése a vajdaszentiványi és toldalagi mellékutcák leaszfaltozására, illetve bejárati hidak építésére vonatkozik. Erre két pályázatot nyújtottak be az Anghel Saligny programon keresztül, mindkettő nyertes lett. Jelenleg az engedélyeztetések zajlanak – tudtuk meg a polgármestertől, aki szerint a különféle eljárások elhúzódása miatt legközelebb jövőben kezdődhet el a tulajdonképpeni munkálat.

A befejezéshez közeledő munkálatok közé tartozik a községbeli mellékutcák közvilágításának korszerűsítése. A LED-es égők felszerelésére a Környezetvédelmi Ügynökségtől (AFM) hívott le támogatást az önkormányzat. Ez a beruházás a községi utakat illeti, de van egy másik, szintén AFM-s projektje is a községnek, ami a megyei út közvilágításának modernizálására vonatkozik – tudtuk meg Vasile Boertól.

Akik a palántázásban látják a jövőt

Fóliasátrak biztonságában 

A vajdaszentiványi Bálint család mindegyre megújuló gazdaságába többször visszatértünk az idők során, legutóbb közel öt esztendeje jártunk náluk. Arról, hogy a két nemzedék közös jelenét és jövőjét jelentő zöldség- és gyümölcstermesztésben milyen változásokat ültettek azóta gyakorlatba, Bálint Edit mesélt a maga és a lánya, Tăbăran Bálint Edit Andrea nevében, aki ottjártunkkor éppen Marosvásárhelyen piacozott.  

– Korábban nagy területen kint termesztettünk zöldséget, három éve főleg palántát nevelünk a fóliasátrakban. Mi a férjemmel paradicsomot, paprikát, padlizsánt, zellert, uborkát termesztünk, a lányomnak, aki azelőtt virágkertész volt, most fűszernövényei – bazsalikom, rozmaring, majoránna, csombor, kapor, zsálya, petrezselyem, paprika – és eperpalántái vannak, valamint szabadföldi termesztésben bogyós gyümölcsökkel – málnával, ribizlivel, szederrel, berkenyével – is próbálkozik. A berkenyét egy hektáron termeszti, a ribizlit, szedret 14-15, a málnát 25 ár területen. Nekünk a férjemmel mintegy 10 ár területen van még szabadföldi termesztésben zöldségünk, 15 áron pedig csemegekukorica – sorolta Bálint Edit, majd hozzátette, hogy a fóliákban általában mindig jó a termés, a kintitől eltérően, ami nagymértékben függ az időjárástól. Bálinték portáján nyolc fóliasátor sorakozik, a lányának pedig még van három fóliája a nagyszülői háznál, ott eperpalántákat nevel.  

Az eper, málna kelendő, a szeder kevésbé 

A termést a család többnyire a megyeszékhelyen értékesíti, Edit férje a November 7-i, a lánya a Cuza Vodă utcai piacon, illetve különböző vásárokban. 

– Mire van a leginkább kereslet? – kérdeztük vendéglátónktól.

– Évről évre nehezebben megy az eladás, a salátából és a retekből például a tavaly is megmaradt egy nagy adag, amit el kellett dobni. A spenót és a hagyma még elkel valahogy. Az epret és a málnát elég jól veszik, a szedertől eltérően, amire a legkevesebb az igény. A berkenyéből mindig sok terem, a nyers gyümölcsnek azonban lassan megy az értékesítése. A lányom ezt és a szedret gyümölcslé formájában adja el. 

– Milyennek ígérkezik az idei termés?

– A csemegekukoricával nem vagyok megelégedve. Két helyről vettük a magot, de egyik sem volt jó minőségű, a fele sem kelt ki még a fóliában sem. Időnként megjárjuk a magokkal, bár mindig ismert cégektől rendelünk. Régebb férjemmel kiállításokra is mentünk, és onnan vásároltunk, de most már eljárt fölöttünk az idő, és hosszú az út a busszal. Ami a szabadban termő gyümölcsöket illeti, az áprilisi fagyok miatt előfordulhat, hogy a ribizlitermés sem lesz igazán gazdag, a tavaly is így volt. A berkenyét nem viseli meg a hideg, csak virágzáskor. Akkor nem volt fagy, így belőle jó termésre számíthatunk.

Edit arról is mesélt, hogy a lehetőségekhez mérten igyekeznek átállni a biogazdálkodásra, ehhez kertészmérnök ismerősöktől, barátoktól kapnak hasznos útbaigazítást. 

Beszélgetésünk végén a család is szóba került. Bálint Editnek négy unokája van, a lányától egy 16 éves lány, a fiától egy hétéves fiúcska és két hároméves ikerlány. Miközben a kapuig kísért, vendéglátónk a legfontosabb következtetést is levonta:

– A gyermekek és az unokák mind itt vannak körülöttem. Szerencsés vagyok.