Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Vasárnap, november elsején a Vártemplomban bemutattuk Bandi Kati textilművész alkotását – egy úrasztali terítőt, melyet Hoţa Jutka presbiter rendelt és adományozott az egyházközségnek.
Amikor megköszönöm az iparművésznek és az adományozónak ezt a rendkívül szép és értékes alkotást, akkor megpróbálom el is helyezni a Vártemplom művészeti kincsei között, valamint a művészetek történetének gazdag évszázadaiban.
A Vártemplom restaurálásának egyik célja az épület állagának megőrzése és javítása volt. A második fontos célja pedig építészeti értékeinek és a berendezési tárgyak művészeti tartalmának bemutatása.
A vakolat alól előbukkant az ötszáz éves Szent László-freskó tűzben megpróbált töredékének színvilága.
A gótikus ablakok faragott szárköveiről letisztították a meszet, és most eredeti pompájukban tekintenek ránk az ablakon besugárzó fényből.
A kétszázharmincöt éves műemlék barokk orgona és az 1760-ban készült éneklőszék környezetében Bandi Kati textilművész munkája is elnyeri méltó helyét.
Ennek az úrasztali terítőnek nemcsak a Vártemplomban lesz meg a helye, hanem a textilművek sok száz éves nyilvántartásában és értékelésében is.
Magyar területen az első fennmaradt textilművészeti alkotás egy miseruha, amelyet I. (Szent) István király és Gizella királyné 1031-ben adományozott a székesfehérvári bazilikának. Ezt az udvari hímzőműhelyben készült miseruhát a XII. században alakították át koronázási palástnak.
1470-ben készült Mátyás király trónkárpitja, az itáliai reneszánsz egyik remekműve.
A XVI-XVII. századi hímzésekben felismerhetők mind a keleti, mind a nyugati stílusáramlatok.
A szőnyegek behozatala Keletről már a XIV. századtól elkezdődött, a korai textilféleségekből a Magyar Nemzeti Múzeum mintegy tízezer darabot őriz.
A XX. század első jeles iparművésze, aki egy személyben tervezi és kivitelezi munkáit, Ferenczy Noémi volt. Kiemelkedő vallási ihletésű munkái közül említjük a Teremtés címűt és a Menekülés Egyiptomba – Jézus születését ábrázoló textilmunkát.
Bandi Kati textilművész gazdag munkásságában megtaláljuk a hímzett képeket, faliszőnyegeket, úrasztali terítőket, nőszövetségi zászlókat, sajátos öltözékeket – népi motívumokkal díszített sajátos stílusú ruhákat, pasztellképeket. Ábrázolásában nagy teret biztosít a magyar mondavilágnak. A nap, a hold, a szarvasok, az erdők, a boldogság kék madara jelennek meg motívumaiban, valamint fontos számára az édesapjától, Bandi Dezsőtől örökölt népművészeti elemek bemutatása.
Egy énekesnő, aki a Bandi Kati textilművész által készített ruhában lép fel esküvőkön, így vall: „a zenekar megjegyezte, hogy amikor megjelenek, a vendégek a szájuk mellé teszik a krumplit”.
E gyönyörű úrasztali terítő körül mi, református vártemplomi hívek ne szívünk mellé, hanem szívünk közepébe helyezzük templomunk szépségeit és Isten Igéjének megtartó igazságait.
Henter György vártemplomi lelkipásztor