Toalett, balkáni színvonalon!
Pontosabban, itt Marosvásárhelyen. Méghozzá a most éppen jelentős átalakulás alatt lévő vasúti nagyállomáson.
Senkinek sem kívánom azt az érzést, amellyel pár nappal ezelőtt engem is „megajándékozott” a bűzbarlang. Már a pincesötét is felkavaró és felháborító! Elviselhetetlen szagok, kosz, emberi és állati ürüléklé maradványai, összetört kagylók, leszerelt csapok. A hölgyeknek és uraknak azonos helyen fiziológiai megkönnyebbülést biztosító helyiségben. Igaz, a víz itt-ott még csordogál, de sokan elfelejtik használni vagy elzárni. Szóval, a látvány leírhatatlan, elfogadhatatlan és méltatlan a vasúti közlekedést igénybe vevő (nem csak) marosvásárhelyiek számára.
Ezért voltam kénytelen felkeresni a Maros Megyei Közegészségügyi Igazgatóságot, ahol az egyik vezető beosztású hölgy közölte: nekik semmi közük a budiügyhöz, mert a vasútállomáson levő bűzös budi nem az ő hatáskörükbe tartozik. Ne te, ne…
Hát akkor hova? – merészkedtem megkérdezni csodálkozva. A válasz: a Brassói Vasúti Igazgatósághoz, ahová nekem is jogom van jelezni a tapasztaltakat, és a törvényes határidőn belül (ami 30 nap) még választ is remélhetek.
A „szagértői” útbaigazítás enyhén szólva is megdöbbentett. Ezután bátorkodtam egy brassói telefonszámot is kérni a vásárhelyi közegészségügy illetékes főnöknőjétől, aki gyorsan és kissé ingerülten közölte, ilyen nekik nincs, és kapcsolatot sem tartanak velük, mármint a brassóiakkal. Most már azt javasolom, sőt kérem a marosvásárhelyi vasúti állomás illemhelyét kereső és meg is találó utastársaimat, messze kerüljék el ezt a förtelmes pincebűzbarlangot. A Maros Megyei Közegészségügyi Igazgatóság illetékeseiről pedig ezúton kérek elnézést, hogy munkájuk közben mertem zavarni őket, közérdekű, tömeges fertőző veszélyre figyelmeztető bejelentésemmel.
A sors úgy hozta, hogy másnap a Jeddi úton levő Kauflandban vásároltam, és kijövet a patyolat-tiszta illemhelyen a következő kétnyelvű feliratot olvastam: Ha ön nem találja elég tisztának a mosdót, kérjük, jelezze a főbejárati munkatársunknak! Köszönjük! Hát erre mit mondjak? Mük es!
Kelemen Ferenc