Bekeményít az EU a gyermekvédelem terén
Évek óta beszélnek arról szakemberek, illetve egyre több kutatás is igazolja, hogy a közösségi média rossz hatással van mind a mentális, mind a fizikai egészségünkre, valamint a demokráciára is. A felnőtt emberek viszont eldönthetik, hogy olyan döntést hoznak, ami káros-e vagy sem rájuk nézve. Ha ismerjük, tudjuk a veszélyeket, és a helyén tudjuk kezelni az információkat vagy az esetleges függőséget, akkor mindez felnőttként a saját döntésünk. Azonban van egy olyan korosztály, aminek a tagjai különösen ki vannak téve a káros hatásoknak: a fiatalok.
Jelenleg világszerte egyre nagyobb figyelmet kap a kérdés, hogy a fiatalok hogyan használják a közösségi médiát, illetve, hogy hogyan is lehetne őket korlátozni ebben a folyamatban. Megoldási opciók vannak, számos okostelefonon már elérhető a szülői felügyelet funkció, amelyen keresztül a szülő beállíthatja, hogy a gyermek mennyi időt tölthet el a különböző alkalmazásokban, vagy egyáltalán melyek azok, amelyeket használhat. Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy a közösségi médiás oldalak regisztrációkor megkérdik, hogy hány éves az, aki éppen egy fiókot akar létrehozni. Ez így jól is hangzik, viszont előfordul, hogy a szülő nem tudja, hogy miként kell beállítani a felügyelet funkciót, ennek következtében pedig a gyermek lényegében szabad kezet kap, hogy annyi időt töltsön el az alkalmazásokban, amennyit csak szeretne. Utóbbi megoldással pedig az a gond, hogy nem képes kiszűrni azokat az eseteket, amikor egy újonnan regisztráló felhasználó nem a valós születési dátumát, életkorát adja meg. Továbbá azt is látni kell, hogy sok szülő, még akkor is, ha fiatal, nem ért a digitális eszközökhöz, és a gyermekétől kér segítséget. Több ilyen eset után pedig már nem lesz hiteles, hogyha ő akarja korlátozni az okoseszköz használatát. Arról nem is beszélve, hogy sokan azt látják, hogy a gyermekük gyorsan képes mindent beállítani a különböző eszközökön, azonban a gyors ujjak még nem jelentik azt, hogy valóban rendelkezik digitális intelligenciával, és képes megfelelően megszűrni az információkat.
Visszatérve a szabályozás kérdésére: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a politikai évadot megnyitó beszédében az EU-ra leselkedő legnagyobb kockázatok között említette a fiatalok internetezési szokásait. A Bizottság elnöke annyira aggasztónak tartja az elmúlt évek trendjeit, hogy a testülete már elő is állt egy javaslattal, ami 15 éves korig szigorúan korlátozná a gyermekek közösségimédia-használatát. A javaslat alapja az, hogy 13 éves korig egyáltalán nincs Facebook, TikTok, Instagram vagy más hasonló közösségi oldal, és a fiatalok 13–15 éves kor között is csak egy korlátozott miniprofilt hozhatnának létre maguknak, ami erős szülői felügyelettel, korlátozott funkciókkal és szigorú időkorláttal működne. Persze ebben az esetben is kérdés, hogy mennyire lenne valóban működőképes a szülői felügyelet. A gyerekbarát videómegosztók kapcsán kicsit megengedőbbek lennének: 3 és 13 éves kor között is használhatnák ezeket a gyerekek, de a fiataloknak saját profiljuk nem lehetne, itt is a szülő vagy a gyám kezében lenne az irányítás.
A javaslathoz szorosan kapcsolódik egy másik kikötés is: a Bizottság javaslata betiltaná a fiatalok fiókjainál a profilozáson alapuló ajánlásokat annak érdekében, hogy mérsékeljék a függőség kialakulásának kockázatát. A kiskorúak fiókjánál nem lenne földrajzihelymeghatározás, kamera- és mikrofon-hozzáférés, és senki sem vehetné fel a kapcsolatot gyerekekkel előzetes jóváhagyás nélkül, ismeretlenek pedig nem is látnák a kiskorúak profiljára felkerülő tartalmakat.
A javaslat jól hangzik, viszont ahhoz, hogy mindezt valóban be lehessen vezetni, szükség van egy korellenőrző alkalmazás létrehozására, pontosabban az alkalmazás elindítására, merthogy az Európai Uniónak már van egy ilyenje. Igaz, az említett program csak áprilisban készült el, és egyelőre csak próbaüzemben működik Cipruson, Dániában, Franciaországban, Görögországban, Írországban, Olaszországban és Spanyolországban. A Telex cikke szerint egy nyílt forráskódú alkalmazásról van szó, amely nem tárol biometrikus vagy személyiigazolvány-adatokat, és használatával a közösségi oldalak üzemeltetői ellenőrizhetnék a regisztrálni kívánók életkorát olyanformán, hogy a személyazonosságuk felfedése nélkül mondaná meg róluk az alkalmazás, hogy elérik-e a minimum korhatárt. Az alkalmazásnak köszönhetően a fiatalok nem tudnának olyan egyszerűen hazudni a korukról, mint ahogy korábban mi is említettük a cikkben.
Az új szabályozás rendelet lenne, ami azt jelenti, hogy minden tagállamban közvetlenül abban a formában alkalmaznák, ahogyan megszavazzák az illetékesek, szemben az irányelvekkel, amiket minden tagország maga ültet át a jogrendjébe. A rendelettervezetet azonban várhatóan nem pontosan abban a formában fogják elfogadni, ahogy az Európai Bizottság most bemutatta, hiszen át kell még mennie az Európai Parlamenten és az európai uniós kormányokat képviselő Tanácson is, ami nemcsak évekbe telhet, hanem jó eséllyel rengeteg módosítással is jár majd.
A javaslatnak természetesen nem örvendenek a techcégek. Azzal érvelnek, hogy a platformjaik csak összehozzák az embereket, a tiltás pedig hozzá fog járulni a fiatalok elszigetelődéséhez. Ez a nagy országokban, ahol viszonylag sok fiatal él a városoktól távol, valós jelenség, ezt mutatja Ausztrália példája is, ahol a 16 év alattiak számára megtiltották a közösségi médiás fiók létrehozását, sok fiatal pedig azért kérte a tiltás feloldását, illetve ellenezte azt, mert így nehezebben tud kapcsolatot tartani a barátaival. Erre az esetre pedig nagyon komolyan hivatkoznak a techcégek, mintegy védekezésként használva.
Akár teljes tiltásról, akár korlátozásról beszélünk, szem előtt kell tartani egy fontos szempontot: szükség van hozzá a szülőkre, ha a szülő a gyermek cinkosa lesz, akkor az egész nem ér semmit, mert előbb-utóbb megtalálják a módját annak, hogy kijátsszák a rendszert. Tehát nagyon fontos tudatosítani a szülőkben, hogy milyen negatív hatásai vannak a közösségi médiának és a túlzott eszközhasználatnak. Ami pedig az EU javaslatát illeti, az ötlet jó, csak kérdés, hogy mikor és milyen formában lesz az elméletből gyakorlat.
Biztonsági kockázatok miatt az OpenAI elhalasztotta új modelljének a bevezetését
A BBC számolt be arról, hogy az OpenAI biztonsági aggályok miatt egyelőre nem hozza nyilvánosságra az új mesterségesintelligencia-modelljét, amely a GPT-6.1 Astra nevet viseli. Az új mesterségesintelligencia-rendszer nem felelt meg teljes mértékben a vállalat saját szabványainak, mondta a BBC-nek Saachi Jain, az OpenAI biztonsági rendszerekért felelős vezetője. A cég emellett kommentálta azt az esetet is, ami még júniusban történt, de csak a napokban látott napvilágot: az OpenAI modelljei hónapokkal ezelőtt engedély nélkül hozzáfértek az ausztrál kormány weboldalaihoz és rendszereihez.
Az OpenAI szakembere szerint a legújabb MI-modelljük nem felelt meg egyes engedélyek betartásának, és problémák jelentkeztek a felhasználó felé történő visszajelzésnél is. „Biztosítani akarjuk, hogy modellfejlesztésünk biztonságos legyen, függetlenül attól, hogy az a vállalaton belül történik, vagy éppen a felhasználóknak fejlesztünk” – mondta Saachi Jain. A nagy mesterségesintelligencia-cégek által fejlesztett modellek határátlépései az elmúlt hetekben fokozták a technológia kockázataival kapcsolatos aggodalmakat. Nem véletlen, hogy a nagyobb MI-fejlesztő cégek vezetői – köztük az OpenAI és az Anthropic vezérigazgatója is – sürgették az iparágat, hogy lassítsák a fejlesztések ütemét. Az OpenAI friss döntése az egyik ritka példája annak, hogy egy nagyobb cég biztonsági kockázatok miatt tart vissza fejlesztést.
Nem mellesleg az EU is felvetette, hogy valamit kezdeni kell a mesterséges intelligenciával, azonban ezt Kína és az USA csak mosolyogva figyeli. Szathmáry Eörs evolúcióbiológus mondta el a Népújságnak adott interjújában, hogy Európa nagyon le van maradva a mesterséges intelligencia fejlesztése terén, mégis ő akarja megmondani a nagy fejlesztéseket végző országoknak, hogy mit is kellene tegyenek. Mindezt egy olyan környezetben, amikor rengeteg pénzt fektetnek be az MI fejlesztésébe, és mostanra a mesterséges intelligencia a fegyverkezési kérdés része, a nagyobb hatalmak úgy gondolják, hogy az lesz az erősebb, aki hamarabb ér el áttörést a mesterséges intelligencia területén.
