A legjobb dolog a színfalak mögött, résztvevőként csodálni az eseményeket. Ilyenkor nemcsak a látvány szépségét tudod folyamatosan falni, hanem mindennek részese vagy: az izgalmaknak, az örömnek, az összetartásnak és néha a stressznek.
Az Elektromaros Technológiai Líceum szalagavatóján megtapasztalhattam minden ilyen érzelmet, és büszke vagyok, hogy egy ilyen csoda részese lehettem.
A csodát nem csak a XI. évfolyam hozta össze. Óriási segítséget kaptak az osztályfőnököktől, akik mindent megtettek a műsor színvonaláért. Nagy köszönettel tartozunk hát a négy osztályfőnöknek: Páll Melindának, Osváth Ildikó Ágnesnek, Selyem Katalin és Éva tanárnőknek.
Kreatív ötletekkel, jó javaslatokkal megszületett az előadás. Nagy segítségünkre volt Selyem Ildikó tanárnő, aki a bécsi és az angol keringő koreográfiáját összeállította, és betanította a vállalkozó táncosoknak. A menyasszonyi ruhába öltözött lányok és az elegáns úriemberek produkciója sokak csodálatát váltotta ki, vagy éppen könnyeket csalt a szemekbe.
A hagyományos nyárádmenti néptáncnak is nagy sikere volt, a koreográfiát a XI. osztályos Bartha Róbert és Moldován Magdolna állította össze. Részesei lehettünk egy igen vicces meglepetésprodukciónak, a fekete-fehér táncnak, melyet Kiss Blanka évfolyamtársunk segített megtanítani a táncosoknak. Elértük a célunkat, hisz a „meglepetés” tükröződött a XII.-esek arcán. Ha már nevetésnél tartunk, kiemelném a leghumorosabb produkciókat, a paródiákat, melyek lényege az volt, hogy minden XI.-es osztály kiválasztott magának egy embert, aki egy tanárt parodizált. Semmiféle sértésről nincs szó, minden tanár beleegyezett abba, hogy parodizálják, és ők is szakadtak meg a nevetéstől.
Füzesi Klára XI. és Fodor Boróka XII. osztályosok búcsúbeszédet mondtak társaiknak. Meghatóak, elgondolkodtatóak, mégis örömmel telt szavak voltak.
Az est legfontosabb pillanata az ünnepélyes szalagfeltűzés volt. Ebben a szalagban benne volt az első 18 év minden apró mozzanata. Megnézhettünk osztályokról készült videókat, ami egyszerre volt szomorú és vidám.
Miután mindenki szalaggal a mellkasán, büszkén visszasétált helyére, már csak az utolsó felvonás maradt, a közös éneklés, a kapocs, ami összeköti a két évfolyamot. Gyönyörű volt.
Köszönettel tartozunk a Marosvásárhelyi Nemzeti Színháznak, hogy helyet biztosított az eseménynek.
Köszönettel tartozunk a vállalkozók és magánszemélyek nagylelkű támogatásáért is. A fótókért külön köszönet Vass Elek Szilárd fényképésznek.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
