Sok ilyen elhivatott orvosra volna szükség
Olvastam azt a szűkszavú cikket, amely dr. Ádám Gyuláról szólt. Ez az ember sokkal többet érdemel, mint egy ilyen szerény kis cikk (de ezt is köszönjük az újságírónak). Igaz, ő is mindig szerény volt.
Olvastam azt a szűkszavú cikket, amely dr. Ádám Gyuláról szólt. Ez az ember sokkal többet érdemel, mint egy ilyen szerény kis cikk (de ezt is köszönjük az újságírónak). Igaz, ő is mindig szerény volt. Szerény volt a munkahelyen, a közösségi munkában, a baráti körében és a családjában is. Én már az 1950-es években ismertem, és még ma is úgy ismerem, mint aki most is jó tanácsot tud adni. Ez az ember nemcsak az orvosi hivatásához volt hű, hanem az emberi mivoltához is. Ment a kis Simson motorján, és ha bárki megállította az úton, tanácsot adott. Nagyon sok mindent tudnék mondani ennek az embernek az arany kezéről, mindinkább nemes szívéről. Olyan orvos volt: ha tudta, hogy beteg várta a körzetéhez tartozó falu egyikében, például Galambodon vagy Szabédon, akkor inkább ebéd nélkül elment, csak hogy el tudja látni minden betegét.
Nagyon sokat töltött távol otthonától a körzetében, Mezőcsáváson, ahol esténként is könyvkötéssel és olvasással foglalkozott.
Kívánom, hogy a Jóisten adjon neki békés, nyugodt éveket, legyen öröme fia családjában, és azt kívánom magunknak, hogy Erdélynek sok ilyen elhivatott orvosa legyen, amilyen ő és az ő korosztálya volt.
Nagy József
