Románia boldogságindexe
2025-02-27 16:00:00
- Tasnády Ádám
– avagy az egy főre eső boldog percek száma –
A World Happiness Report 2024-es rangsora alapján Románia a 32. helyet foglalja el a globális boldogságlistán. Ez az eredmény az ország gazdasági fejlődésének, a politikai stabilitásának és az állampolgárok közérzetének kedvező jeleként értelmezhető. A 2023-as Eurobarometer adatai szerint Romániában a lakosság 70%-a úgy érzi, hogy az életminősége javult az elmúlt években, amit főként a gazdasági növekedés és a társadalmi mobilitás lehetőségei generáltak.
Ez már majdnem felér az ontológiai derűvel
Engedjék meg, hogy feltegyem a kérdést: itt kiket kérdeztek meg? Egyébként, a felmérés szerint minél idősebb valaki Romániában, annál boldogtalanabb – és ez igaz lehet, legalábbis a következő adatok fényében:
Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) 2024-es adatai szerint a fiatalok munkanélkülisége Romániában továbbra is problémát jelent, különösen a 15-24 évesek körében. Az országos szinten mért munkanélküliségi arány ebben a csoportban 2024 első negyed-
évében 18,5%-ra nőtt, míg Erdélyben a kisebb városok és vidéki régiók munkanélküliségi rátája még ennél is magasabb. A romániai fiatalok körében továbbra is erős a kivándorlási szándék – olvasható a CURS tavalyi felmérésében. A kutatás során 1100 14 és 35 év közötti fiatal véleményét kérték ki, emellett 400 veszélyeztetett fiatalt is megkérdeztek, hogy jobban megértsék helyzetük sajátosságait. Az IRES kutatása szerint a válaszadók 25%-a munkavállalási céllal, 13%-a a tanulmányok miatt, míg 10%-a véglegesen elhagyná az országot. A fiatalok válaszai világosan rámutatnak a kivándorlás okaira. A legtöbben úgy érzik, hogy rosszabb körülmények között élnek, mint négy évvel ezelőtt, és 20%-uk szerint a családjuk jövedelme nem elegendő. Ez az arány négy évvel ezelőtt mindössze 6% volt. Ez a 15-24 évesek körében. Képzeljük el, mi lehet az 50-esek csoportjában...
Egyébként a World Happiness Report boldogságindexe hat kulcsfontosságú tényezőt mér: gazdasági fejlettség (GDP/fő), társadalmi támogatás, várható élettartam, a szabadság érzete, nagylelkűség és a korrupció érzékelése. Románia ezen szempontok alapján vegyes eredményeket mutat. Míg a gazdasági fejlettség és a társadalmi támogatás terén az ország jól szerepel, a korrupcióval kapcsolatos érzékelés és a politikai instabilitás negatívan befolyásolja a boldogság szintjét.
Ha már szó esett a korrupcióról: a megvesztegetés elleni küzdelemben Románia továbbra is a legrosszabbul teljesítő országok között van az Európai Unióban – derül ki a Transparency International legfrissebb jelentéséből.
A korrupcióérzékelési index (CPI) 2024 című jelentés szerint a korrupció elleni intézkedések világszerte csökkennek, és rontják az életminőséget – számol be az Agerpres hírügynökség. Az index azt tükrözi, hogy 180 országban a független és üzleti szakértők hogyan ítélik meg a közszféra korrupcióját. A rangsort 0-tól 100-ig terjedő pontozással állítják össze, ahol a nulla a „nagyon korrupt” és a 100 az „egyáltalán nem korrupt”. Románia 46 pontot kapott, ami Máltával azonos pontszámot jelent, és ezzel a korrupció elleni küzdelemben a legrosszabb eredményeket elérő uniós országok közé tartozik, immár harmadik éve egymás után. A Transparency International hozzátette: az 50 pont alatti számok „elfogadhatatlanul” alacsonyak.
Yuval Noah Harari izraeli történész a boldogság kérdését a modern társadalom összetett viszonylatában vizsgálja, különösen a technológiai fejlődés és a gazdasági növekedés hatásait figyelembe véve. Harari a boldogságot nem csupán egyéni érzelemként, hanem társadalmi és történelmi jelenségként értelmezi, amit a körülmények és a történelmi fejlődés formál. Harari egy dolgot nem említ a boldogság szociológiai vizsgálatában, és az nem más, mint a politikai helyzet. A politikai autoritás kapcsán Harari figyelmeztet arra, hogy a diktatúrák és autokratikus rendszerek gyakran a társadalom félelmeire építenek, és manipulálják a tömegeket a saját hatalmuk megerősítése érdekében. Az ilyen rendszerekben a politikai vezetők és intézmények képesek arra, hogy a közvéleményt irányítsák, és eltereljék a figyelmet a valódi problémákról, miközben a közösség figyelme a hatalom politikai játszmáira összpontosul. Elgondolkodtató: gyakran a társadalom félelmeire épülnek bizonyos rendszerek. Vajon mitől félünk annyira, hogy egyeseknek ilyen jól megy?
Összegezve:
Azt hiszem, egyre nehezebb Romániában boldognak lenni: elég belehallgatni a híradóba. Egyre inkább azt látom, hogy boldogságunk legalább annyira instabil, mint a politikai helyzetünk.
S hogy Hararit kiegészítsem: a 2025-ös politikai instabilitás jelentős hatással van a romániai állampolgárok életére és közérzetére. Az elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése, Klaus Iohannis államfő lemondása, valamint a szélsőjobboldali pártok előretörése mély politikai válságot eredményezett az országban. Ezek az események növelték a társadalmi feszültséget és bizonytalanságot, ami közvetlenül befolyásolja az emberek mindennapi életét. Korábbi felmérések szerint Románia lakossága az egyik legelégedettebb volt az Európai Unióban. Az Eurostat 2023-as adatai alapján az ország 7,7 pontot ért el a 10-es skálán, ezzel a második helyen állt Ausztria mögött – vajon most hány pontot érnénk el?
