Ókori gondolkodók a Korunk februári számában
Mi élő (és mi halott) ma az ókori európai filozófia szelleméből?
Mi élő (és mi halott) ma az ókori európai filozófia szelleméből? Aktuálisak, aktualizálhatók-e főbb gondolati vívmányai, vagy ezek értéke éppen a mai gondolkodásmódunkhoz mért, viszonylagos idegenségben, másságban rejlik, amely által saját történeti esetlegességünkkel is szembesítenek? A filozófiatörténeti összeállítás a görög–római antikvitás filozófiáját mint az európaiság, európai gondolkodás fő eszmetörténeti gyökerét elsősorban önismereti igénnyel tárgyalja a témakör neves magyar szakértőinek tanulmányai és esszéi formájában. A tartalomból: Mogyoródi Emese: A preszókratikus filozófia mint életmód; Egyed Péter: A filozófia mint önismereti tudomány; Csehy Zoltán: Szerenád, barlang, poétika. Platón és Arisztotelész a modern és a kortárs zenében; Tamás Ábel: Variációk a kulturális identitásra: Catullus; Steiger Kornél: Marcus Aurelius. A traumatizált lélek és a terapeuta; Geréby György: A görög filozófus és az élet; Heidl György: Praetextatus és Paulina, a halhatatlan szerelmesek; Theognisz és Billy Collins versei.