Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2011-06-24 14:38:48
Tőkés László és Sógor Csaba a tervezett romániai közigazgatási reformot, egy szlovák EP-képviselő az új magyar alkotmányt bírálta szerda éjjel az EP brüsszeli plenáris ülésén.
Tőkés László szerint az elmúlt hetekben a román politika részéről durva támadássorozat és ellenséges hisztériakampány zúdult Székelyföld brüsszeli képviseleti irodájának létrehozóira és általában a romániai magyar közösségre.
„Ezenközben Romániában az ország területi-adminisztra-tív átrendezésének egy olyan tervét akarják kierőszakolni, amely nyolc megarégió létrehozása által Székelyföld és Partium vidékének számbeli többségben élő magyarságát abszolút kisebbségbe taszítaná” – mondta Tőkés a napirendben biztosított, úgynevezett egyperces felszólalások lehetőségével élve.
Leszögezte, hogy Románia erdélyi magyar képviselői – a helyi önkormányza-tok európai chartájának, valamint a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának kifejezett előírásai alapján – határozottan visszautasítják „országuk regionális újrarendezésének ezt a demokráciaellenes és diszkriminatív módját”.
Sógor Csaba hangsúlyozta, hogy a változtatások megvalósítása esetén a romániai magyarság többé egyetlen közigazgatási egységben sem lenne többségben, „elvesztené önkormányzatiságának alapfeltételeit”. Ezzel kapcsolatban a szubszidia-ritás elvére hívta fel a figyelmet. Ez az uniós elv azt mondja ki, hogy az ügyeket a lehető legalacsonyabb döntéshozatali szinten kell megoldani, ott, ahol azok felmerülnek. Szerinte az EU-nak oda kell figyelnie arra, hogy a szubszidiaritás elvét ne csak rajta kérjék számon a tagállamok, hanem annak érvényesülését maguk a tagállamok is biztosítsák. A szlovák szocialista Monika Smolková az egyperces felszólalások sorában a Velencei Bizottságnak az új magyar alaptörvényről közzétett véleményére hívta fel a figyelmet. Különösen az alkotmány azon pontját tette szóvá, amely a határon túl élő magyarokért való felelősségről, az egységes magyar nemzetről, a kollektív jogokról, az etnikai alapú önkormányzati igényről szól. Az Európa Tanács jogi szakértői testülete a véleményben hangsúlyozta az emberi jogok, így a kisebbséghez tartozók jogainak egyéni, nem kollektív jellegét – mondta.