2022. szeptember 24., szombat

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Ha még valakinek kételye lett volna, most már bizonyos, hogy a jövő évi választási kampány kellős közepén vagyunk.

Ha még valakinek kételye lett volna, most már bizonyos, hogy a jövő évi választási kampány kellős közepén vagyunk. Ha egyébből nem is, abból bizonyosak lehetünk efelől, hogy egyre gyakrabban kerül elő a „magyar kártya”. Persze a gazdasági nehézségek is jó táptalajt biztosítanak a szélsőséges nacionalizmus felerősödésének. Hogy mennyire igaz, bizonyítja a brüsszeli székelyföldi képviseleti iroda megnyitása körüli „hazafias felháborodás”. Mint vérszagra az ordasok, úgy haraptak rá a román nacionalisták – központi és helyi szinten – a témára. Ezt fújták reggel, ezt fújták este, mintha ez volna Románia egyetlen problémája.

Másfelől a helyi nacionalisták is egyre gyakrabban eresztik ki a karmaikat, válnak egyre dühösebbekké és agresszívebbekké. Mindig találnak maguknak valamit: ha nem a Kossuth utca van napirenden, akkor ott van az anyanyelvhasználat. S ezzel már „témában” is vagyunk. Mert ami a dicsőszentmártoni magyar iskola létrehozása körül folyik, kimeríti a szélsőséges nacionalizmus és intolerancia fogalmát. Holott a dicsői magyar szülők csupán azt szeretnék, hogy gyermekeik magyar iskolában, anyanyelvükön tanulhassanak. Ezt a jogot az alkotmány és az oktatási törvény egyaránt garantálja, nem beszélve azokról a nemzetközi egyezményekről, amelyeket Románia is aláírt.

Viszont, ha magyarokról van szó, nem számít sem törvény, sem európai joggyakorlat. Ilyenkor nemcsak a politikum, meg a nacionalizmusból élő sajtó fújja hisztérikusan a magáét. A dicsőszentmártoni magyar iskola ellen tiltakozók kórusába például az ortodox és a görög katolikus egyház is bekapcsolódott, s együtt fújják a nacionalista propagandát a helyi polgármesterrel (aki az RMDSZ-szel koalícióban levő párt tagja), az ugyancsak demokrata-liberális megyei főtanfelügyelővel, egy marosvásárhelyi, magát emberjoginak nevező szervezet vezetőjével, szeparatizmust kiáltva akkor, amikor jogorvoslásról van szó.

Helyben vagyunk tehát. Ismét aktuális a „magyar kártya”.