Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2013-02-04 16:06:27
Az utóbbi időben több, tömbházban lakó olvasónk tette szóvá, hogy növekedett az összeg, amit havonta közköltségként kifizettetnek velük. Két héttel ezelőtt a marosvásárhelyi tulajdonosi társulások szövetsége megbeszélést kezdeményezett, amelyen arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy sürgősen törvénymódosításra van szükség, ugyanis a vonatkozó 2007. évi 230-as törvény előírásai nem engedik meg, hogy a társulásoknál foglalkoztatott személyeket civil szerződéssel alkalmazzák, s emiatt jelentősen megnőtt a lakókra kirótt kiadás is.
Sok kicsi sokra megy
Tény, hogy a lakók is érzékelik: fizetésalap, adminisztrációs költségek címen kisebb-nagyobb összegeket sóznak rájuk, és sok kicsi sokra megy alapon, amikor végül meghúzzák a vonalat, bizony jókora összeg kerekedik ki. A napokban az egyik Tudor negyedbeli tízemeletes tömbházban lakó olvasónk tette szóvá, hogy az utóbbi hónapokban több mint 20 lejjel fizetett többet négyfős családjuk. A decemberi közköltség 150 lej. Ebből 37 lej az általuk elfogyasztott 5,50 köbméter víz kiszámlázott értéke: 25 lej a szennyvízdíj, 18 lejt fizet a lépcsőházbeli áramszolgáltatás fejében, további 14 lejt a lifthasználatért, 17,99 lejt a szemételszállításért, 8,41 lejt adminisztrációs költségek, 0,73 lejt javítások, 21 lejt bérek címen, az úgynevezett javítási alapba pedig 3,60 lejt kérnek el a négyfős családtól. Mindezt összeadva jön ki a 150 lej. Olvasónk hangsúlyozta, tisztában van vele, hogy amit elfogyaszt, azt ki kell fizetni, a lifthasználat, áramellátás is mind pénzbe kerül, csupán azt kifogásolja, hogy minek kell a társulásnál több személyt is foglalkoztatni és a lakókat terhelni ezek bérköltségeivel. – A társulásnak van egy elnöke, egy adminisztrátora és egy pénztárosa, aki heti két alkalommal összeszedi a pénzt. Emellett van tömbházfelelős, akihez hiába fordulunk, nem intézkedik. Mi, lakók, a saját pénzünkön cserélünk villanyégőt, javíttatunk mozgásérzékelőt, ha nem szeretnénk, hogy koromsötét legyen a folyosón. Ennek ellenére havonta kifizettetik velünk az adminisztrációs költségeket, amit tudomásom szerint a tömbházban felmerülő apróbb kiadások fedezésére kellene használni – tette szóvá. Panaszosunk azt állítja, rákérdezett a társulás székhelyén, hogy mi az oka a közköltség növekedésének, mire azt a választ kapta, hogy eddig civil szerződéssel foglalkoztatták a társulásnál dolgozó személyzetet, viszont a törvény kötelezte őket, hogy áttérjenek a munkakönyves viszonyra, az ennek nyomán fizetendő társadalombiztosítási járulékokat pedig leosztották a lakókra.
Folyamatban a törvénymódosítás
A két héttel ezelőtt sorra került megbeszélést a tulajdonosi társulások szövetségének elnöke, Ştefan Budai kezdeményezte, hogy ismertesse a meghívott képviselőkkel, milyen nehézségekbe ütköznek a tömbházlakók és a lakótársulások vezetői amiatt, hogy nem tudnak civil szerződéssel dolgoztatni. A találkozón megjelent több mint ötven társulási elnök és adminisztrátor szóvá tette, hogy a vizsgálódás nyomán a munkaügyi felügyelőség többször tetemes, 2000 lejes pénzbírsággal sújtotta őket amiatt, hogy még mindig civil szerződéssel foglalkoztatták az adminisztrátort, esetenként a pénztárost is, és csupán a 16 százalékos adót fizették be utánuk. A társulások körében elterjedt a bírság híre, ezért ahol még civil szerződéssel dolgoztattak, ott is munkakönyves viszonyra váltottak, ami egyértelműen adózási többletköltségekkel járt. A pluszkiadásokat pedig a lakókra osztották le, innen származik a közköltség növekedése.
A találkozón bemutatott számítások szerint 45 százalékkal kell többet fizessenek az adminisztrátorok fizetésére, mint a civil szerződések esetében. Az ország nagyvárosaiban működő társulási szövetségek már tavaly is aláírásokat gyűjtöttek, kérve, hogy újra lehessen civil szerződéssel alkalmazni adminisztrátorokat.
A megbeszélésen jelen lévő Kerekes Károly parlamenti képviselő megígérte, hogy egyetlen cikkelyt tartalmazó törvénymódosító tervezetet fog benyújtani, amely megoldhatja a helyzetet. Tegnap Budai Ştefan lapunknak azt nyilatkozta, hogy erre még a napokban sor kerül.
10 százalékkal fizetnek többet a lakók
Lapunk megkeresésére Dorin Belean, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal tulajdonosi társulásokkal foglalkozó osztályának igazgatója hangsúlyozta, a 45 százalékos többletkiadás túlzás. A társulásnál foglalkoztatott személyzet bérére fizetett összeg társulásonként változik, ugyanis nem mindegy, hogy egy társuláshoz egy-két, vagy ennél jóval több tömbház tartozik, ez utóbbi esetekben oszlanak a költségek. – Számításokat végeztünk, és átlagban egy család esetében 10 százalékkal lenne kevesebb a közköltség, amennyiben csökkenne a személyzet bérével járó kiadás – fejtette ki az igazgató. Ugyanakkor rámutatott, miközben a társulások szövetsége a törvénymódosítás mellett kardoskodik, a társulási alkalmazottak közül többen megkeresték, és jelezték, hogy rájuk nézve jóval előnyösebb a munkakönyves változat, mivel nagyobb biztonságot nyújt számukra.
Érdeklődésünkre, hogy a tulajdonosi társulások működését szabályozó 230-as törvényben szerepel-e egy bizonyos felső határ a társulások által foglalkoztatott személyzet bérét illetően, Dorin Belean nemmel válaszolt, elmondta, a társulások vezetőtanácsa dönti el, hogy a személyzet tagjai mennyi fizetést kapnak. Mint ahogyan azt is, hogy hány személyt foglalkoztatnak. Budai Ştefantól megtudtuk, hogy esetenként az adminisztrátor, aki a pénztárosi teendőket is ellátja, és átlagban napi három órát tölt a társulás ügyeinek intézésével, havi 850 lejt keres.
A javítási alap kizárólag javításra fordítható
Nemrég egy olvasónk a következő panasszal fordult hozzánk: a lépcsőházuk bejárati ajtaja megérett a cserére, nem zár rendesen, ezért az illető a tulajdonosi társuláshoz fordult, hogy a javítási alap címen a lakóktól havonta begyűjtött összegből cseréljék ki azt. A társulás adminisztrátora felháborodva reagált, mondván, hogy a szóban forgó összeget az adósok számláinak a törlesztésére kellett fordítani, hogy a szolgáltató ne hagyja ivóvíz nélkül a tömbházat, beleértve a jól fizető lakókat is. Olvasónk tudni szerette volna, jogosan jár-e el a társulás, amikor a lakóktól egy bizonyos célra összegyűjtött pénzt más célra használja fel.
Lapunk megkeresésére Dorin Belean kifejtette, a törvény értelmében a társulások kötelesek összegyűjteni a lakóktól egy bizonyos összeget forgóalap címen, éppen azért, hogy a közköltség kifizetését elmulasztók részét legyen amiből törleszteni, hogy az ivóvíz-, áramszolgáltató vállalatok ne függesszék fel a szolgáltatást a felgyűlt adósság miatt. A törvény megengedi, hogy javítási alap címen is gyűjtsenek havonta kisebb-nagyobb összegeket, ám ez nem kötelező, és a javítási alap kizárólag a tömbházban elvégzendő javításokra fordítható, semmi esetre sem az adósok részének a törlesztésére – hangsúlyozta az igazgató.