Bővítik a Marossárpatak és Vajdaszentivány között létrehozott napelemparkot. A meglévő park 53 MW villamos áramot termel, a második egységet 60 MW-osra tervezik. A beruházó a DTEK cégcsoporthoz tartozó holland DRI. A cégcsoport vezetője az a Rinat Akhmetov ukrán milliárdos, aki a Sahtar Donyeck labdarúgócsapat tulajdonosa.
A számítások szerint az új napelempark egy év alatt 86,4 GWh villanyáramot fog termelni. Ez körülbelül 22 400 lakás fogyasztásának felel meg. Jelenleg a munkálatok előkészítésén dolgoznak. Ottjártunkkor a régi egységnél dolgoztak a szakemberek. Úgy tervezik, hogy 2025 nyarán beindul a termelés. Az áramot az országos hálózatba juttatják a már meglévő – szintén a község határában kialakított – transzformátorállomáson keresztül. Az új napelempark évente 21.800 tonnával csökkenti az ország karbonkibocsátását. A beruházás nemcsak a villamos energia értékesítésével, hanem a zöldbizonylatok értékének felhasználásával is nyereségessé válhat.
A DRI cég a környezetkímélő energiaforrások kiépítésére szakosodott. Romániában a Iaşi megyei Ruginoasán 60 MW-os szélenergiaparkot alakított ki. A Dâmboviţa megyei Văcăreşti-en a cég az év végéig hozzáfog egy 126 MW-os napelempark kiépítéséhez.
„Az a célunk, hogy 2030-ig 1 GW megújuló energiatermelési kapacitásunk legyen Romániában. Gyorsan közelítünk efelé, mivel két projektünk már termeli az energiát, kettő pedig a fejlesztés fázisában van” – nyilatkozta John Stuart, a DRI vezérigazgatója a sajtónak.
Claudiu Şugar, a Finas Group DRI vezérigazgatója hozzátette: a befektetés célja évi 5 GW energia újrahasznosított energia termelése. 2028-ig a napelemek, a szélturbinák mellett tárolóegységeket (akkumulátorokat) is létesítenek majd. A Finas Group 2023-ban épített egy 3 MW-os egységet Bilakon (Domneşti – Beszterce megye), a svájci beruházási alap támogatásával egy 135 MW-os napelemparkot épít Korondon és egy 65 MW-ost Zsibón, a tervek szerint 2025-ben mindkettőt üzembe helyezik, ugyanabban az évben Úrházán (Livezile – Beszterce megye) fognak hozzá egy 50 MW-os park kiépítéséhez.
A cégnek nemcsak Romániában, hanem Horvátországban, Lengyelországban és Olaszországban is vannak ilyen jellegű beruházásai. A cég székhelye Amszterdamban van, ezenkívül Zágrábban, Milánóban, Varsóban és Bukarestben is van kirendeltsége, Ukrajna legnagyobb energetikai cégéről van szó. A Forbes szerint tulajdonosának, Rinat Akhmetovnak 4 milliárd dolláros vagyona van, és jelenleg is a Sahtar Donyeck tulajdonosa. A klub 2014-ben Lvovba költözött.
Kozma Barna, Marossárpatak polgármestere elmondta, hogy egy, a község számára igen fontos magánberuházásról van szó. A villamos energiát az országos hálózatba juttatják. A községben munkalehetőségeket teremtenek, ugyanis máris mintegy 10 személyt alkalmaztak csak az objektum őrzésére. Azt is pontosította, hogy a beépített négy terület közül kettő Marossárpatak, kettő pedig Vajdaszentivány közigazgatási területéhez tartozik. Kültelkekről van szó, ezért részben a megyei tanács adta ki az építkezési engedélyeket.
– Számunkra fontos minden olyan beruházás, amely gazdasági fellendülést jelent a község számára, és különösen örülünk annak, amelyik a jövő felé mutat, ugyanis a környezetkímélő energiaforrások használata jelenti azt az utat, amellyel Románia is a sokat említett új gazdasági struktúrához csatlakozik, Maros megyében pedig megvalósul a méltányos átállás – mondta lapunknak a polgármester.
Fotók: Vajda György
Korszerű iskolaközpont lett a marossárpataki Adorjáni Károly Általános Iskola
A környék legkorszerűbb épületében kezdhették el az új tanévet Marossárpatokon, a községközpont iskolájában a diákok. Egy pályázati támogatás elnyerésével az épület korszerűsítését, bővítését 2022-ben fejezték be és adták át. Az idén – újabb projektnek köszönhetően – sikerült új bútorzattal, digitális és más tanfelszereléssel ellátni. Az új tanév kapcsán Mózes Sándor igazgatóval beszélgettünk.
2022. szeptember 4-én ünnepélyes keretek között avatták fel az Adorjáni Károly iskola községközponti felújított épületét, amelyet 926 négyzetméterről 1855-re növeltek, és amelyben 15 korszerű osztálytermet alakítottak ki mellékhelyiségekkel, illetve tanári szobát, irodákat, gyűléstermet. A beruházás közel 5,7 millió lejbe került, amiből 5,4 millió állami támogatás volt, 384.000 lej önrész. 2017-ben pályázták meg a bővítés finanszírozását, 2019-ben fogtak hozzá a cégek a kivitelezéshez, és a munkálatokat 2022-re be is fejezték. Mivel az akkori pályázat nem finanszírozta a felszerelést, az eltelt időszakban az önkormányzat a helyreállítási program (PNRR) keretében sikeresen pályázott, és ennek a támogatásnak köszönhetően még az idén májusban megérkezett a bútorzat. A pályázat összértéke 1.546.000 lej volt. Tavasztól minden osztályterembe új szekrény, katedra, padok és székek kerültek, továbbá korszerűen, a szaktantárgyaknak megfelelő eszközökkel felszerelték a fizika-, kémia szaktermeket, illetve 26 számítógép került az informatika szakterembe, és a napokban kapták kézhez a tanárok azt a 20 laptopot, ami megkönnyíti számukra az oktatást. Ezenkívül szintén a pályázati pénzből dokumentumszkennerek, minden osztályba konferenciakamerák, hangfalak kerültek, az elemi osztályokba okostábla is érkezik majd. Szintén a rezilienciaprogram keretében meghirdetett – iskolai elhagyást leküzdő – pályázati kiírás révén vásárolhattak korábban okostáblákat az V–VIII. osztályosoknak, akik naponta rendszeresen szendvicset kapnak, ugyanakkor három évig, évente kétszer két-három napos osztálykirándulásra is lehetőségük lesz. Az egyik termet szerszámműhellyé alakították át, ahol a diákok barkácsolhatnak. Az igazgató szerint abból az elgondolásból, hogy azok számára, akik szakiskolát választanak, alakítsanak ki némi készséget a kézi szerszámok használatához.
Az igazgató kérdésünkre elmondta, a községben összesen 538 gyerek kezdte el a tanévet, óvodásoktól a VIII. osztályos tanulókig. A községközponti iskolán kívül Pókában van óvoda és összevont I–IV. osztály, ugyanígy összevont I–IV. osztály működik Pókakeresztúron. Sajnos Pusztaalmáson és Mezőmajoson megszűnt az iskola, mert kevés az iskoláskorú gyerek. Természetesen az iskolaköteles gyerekeket iskolabusszal a községközpontba szállítják. Míg Marossárpatakon évek óta stabil a diáklétszám, addig Pókában és Pókakeresztúron csökkenő tendenciát mutat – mondja az igazgató, a falvakba nem költöznek fiatalok, és nem születnek gyerekek, pár év múlva megszűnhet az iskola.
– Iskolaközpont vezetőjeként két célt tűztem ki magamnak. Az egyik, hogy a községközpontban alakítsunk ki a korszerű oktatási feltételeknek megfelelő iskolaközpontot. Ezt az önkormányzat támogatásának köszönhetően elértük, mert egy udvaron van óvoda, fedett sportterem, focipálya, játszótér, nemrég még egy kinti oktatási teret is létrehoztunk, korszerű tantermek, műhelyek vannak kellemes környezetben. A második célom az, hogy iskolaközpontként működjünk, ahova a környékbeli iskolákból (ahol kevésbé teljesítik a feltételeket) hozzák a gyerekeket – mondta az igazgató, majd a témánál maradva, kérdésemre kifejtette: az iskolaközpontok létrehozása és fejlesztése mind a minisztériumnak, mind az önkormányzatoknak gazdaságos lenne. Ha valamelyik falusi iskolában van 10–12 gyerek, akkor annyi fejpénzt (cost standard pe elev) sem kap az iskola, amivel biztosítható az egység fenntartása, nem beszélve a közköltségről (fűtés, villany), amit a helyi költségvetésből kell kifizetni. Az iskola-összevonás azonban leépítéssel járna, és ebbe nem menne bele a pedagógusok szakszervezete…
– Az iskolai hálózatot a helyi önkormányzatnak is el kell fogadnia, és mint ilyen, természetesen fenntartja a falvakban levő – tegyük hozzá: kisebb diáklétszámmal működő – iskolákat. Amikor megszűnik magától, akkor szembesülünk a ténnyel… – mondta az igazgató, hozzátéve: első lépésként megnyitották a hosszított programmal működő óvodát, amit 45 gyerek szülője igényelt. Az iskolában is van délutáni foglalkozás, igaz, eddig 15 gyerek kapcsolódott be, de azért is hozták létre a szülők egyesületét, hogy partnerkapcsolatot alakítsanak ki velük, és közösen találják meg a lehetőséget a kibővített délutáni foglalkozásokra. Ha megvannak a feltételek, biztosítjuk a minőségi oktatást kollégáinkkal, és a délutáni foglalkozással segítünk a nevelésben, akár a leckék elkészítésével, vagy a kötelező oktatási programot kiegészítő tevékenységekkel, akkor a szülők hozzánk hozzák a gyerekeket akár a távolabbi településekről is. Az eredmények önmagukért beszélnek. Tavaly két osztályban 39-en végezték el a nyolcadik osztályt, 60%-uk líceumba, 40%-uk szakiskolába felvételizett. Közülük a legjobbak a Bolyaiba, a református kollégiumba, a katolikus iskolába jutottak be, de népszerű a pedagógiai és a művészeti líceum is, a többiek pedig a faipari és az építészeti líceumba, szakiskolába jutottak be. Más iskolákhoz viszonyítva ez jó arány – mondta Mózes Sándor.
Arra kértük az igazgatót, hogy fejtse ki, miként látja kivitelezhetőnek a mobiltelefon-használatra vonatkozó minisztériumi rendeletet. Mózes Sándor elmondta: minden évben felújítják az iskola belső rendszabályát, így ezt az idén – az említett „megszorító” intézkedést is figyelembe véve – nemsokára módosítják.
– Azt fogom javasolni az iskolaszéki ülésen, hogy ne tiltsuk meg a mobiltelefon behozatalát az iskolába, de tiltsuk meg ennek használatát mind az órán, mind a szünetekben. Az órán csak akkor vehessék elő, ha a tanár megengedi, hogy használhassák a készüléket oktatási segédeszközként. Az órán bekapcsolt telefon rezgése elvonja a tanuló figyelmét. A szünetben pedig ne használják a készüléket, ugyanis az a tapasztalat, hogy ez gátolja a gyerekek közötti szocializálódást. Azért van a szünet, hogy a diákok beszélgessenek egymással, játsszanak, mozogjanak, sportoljanak, van füves, térköves udvarunk, sportpályánk, vannak játszótéri eszközök, használják ezeket! Nálunk kötelező szünetben kimenni az udvarra, csak rossz időben (eső, hideg) lehet bent maradni. A szüneten fennáll a kísértés is, hogy fényképet, kisfilmet készítsenek magukról, egymásról, az iskoláról, feltegyék különböző szociális médiahálózatba, ami nem megengedett. Bármilyen sürgősségi esetben a szülők kapcsolatot teremthetnek az osztályfőnökkel, az iskolaigazgatóval, így ez nem lehet kifogás – indokolja a szükséges intézkedést az igazgató, hozzátéve: az oktatás a szülő és a tanár közös érdeke kell hogy legyen, ezért bízik abban, hogy a szülők is megértik az intézkedés fontosságát, és egyetértenek azzal, hogy a „megszorító intézkedés” a diákok érdekeit szolgálja.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
