A középtávú pénzügyi keret az uniós országokban
A 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós pénzügyi keretről (Multiannual Financial Framework, MFF) kezdtek újabb tárgyalást hétfőn Brüsszelben az EU-országok miniszterei az úgynevezett Általános Ügyek Tanácsa keretében.
A 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós pénzügyi keretről (Multiannual Financial Framework, MFF) kezdtek újabb tárgyalást hétfőn Brüsszelben az EU-országok miniszterei az úgynevezett Általános Ügyek Tanácsa keretében.
Az unió bevételi és kiadási kereteit középtávra kijelölő dokumentumról hosszú hónapok óta folyik az egyeztetés a tagországok között, és az év végéig hivatalban levő ciprusi EU-elnökség annak elfogadtatásával szeretné megkoronázni féléves tevékenységét.
Súlyos viták tárgya, hogy az Európai Bizottság, vagyis az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye – néhány fejlettebb tagország nyomására – olyan tervezetet tett le a tagállami kormányok képviselői elé, amelynek alapján a kohéziós, felzárkóztatási források jelentős beszűkülésével lenne kénytelen számolni több tagország, köztük is kiemelt mértékben Magyarország.
Különösen éles bírálat tárgya az az elképzelés, amely az egyes tagországok gazdasági teljesítményének arányában határozna meg támogatási plafont – vagyis minél fejletlenebb egy tagország, annál alacsonyabban húzódna a számára adható kohéziós források felső határa. Ezzel az elképzeléssel szemben állnak azok az országok, amelyek szerint a legelmaradottabb országokba kell áramoltatni a legtöbb felzárkóztatási forrást.
Az eredeti javaslatokat a soros EU-elnökség már többször átdolgozta, de a hétfői vitában elhangzottakból kiderül, hogy a „tárgyalási doboz” (negotiating box) legfrissebb tartalma – a legújabb szövegváltozat – körül sincs még általános egyetértés.
Szintén az MFF kiugróan nagy összegekről szóló, ma még nyitott fejezetéhez tartozik a mezőgazdasági támogatások jövőjének kérdése.
Az Európai Bizottságnak új javaslata is van, mégpedig az, hogy az EU kiadásához szükséges forrásokat új, uniós hozzáadottérték-adóból teremtsék elő a jövőben.
Az Általános Ügyek Tanácsa ezen az ülésen foglalkozik az október 18-19-i EU-csúcs előkészítésével is. Ennek előzetesen eltervezett napirendjét minden bizonnyal erősen befolyásolja majd, hogy november 22-re rendkívüli EU-csúcsot is kitűztek.
Ugyancsak most tárgyalnak a tagországok képviselői miniszteri szinten arról, hogy melyek a tanulságai az eddigi első két „európai szemeszternek”, hogyan lehet javítani a rendszert. „Európai szemeszter” alatt azt az egyeztetési folyamatot értik, amely – tekintettel a válságra – az egyes tagállami gazdaság- és pénzügyi politikák korábbinál szorosabb összehangolását jelenti az év első felében. E „szemeszter” során a tagországok a következő évre szóló elképzeléseiket megküldik Brüsszelbe, amire az EU „országspecifikus ajánlásokkal” reagál. Az így kimunkált terveket öntik aztán konkrét nemzeti költségvetési formába az ősz folyamán.
