Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2011-07-03 13:55:26
Az utóbbi időszak egyik „slágere” az alkotmánymódosítás. Az államfő elhatározta, sürgős változásokat „eszközöl” az alaptörvényben, még azokban a cikkelyekben is, amelyeket az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősített.
– Mi a véleménye az államelnök alkotmánymódosítási javaslatáról, amely fittyet hány az Alkotmánybíróság véleményezésére is? – kérdeztük Varga Attila alkotmányjogászt.
– A saját szempontjából logikus lépést tett, hiszen ő kezdeményezett 2009-ben egy referendumot, ami érintette az alkotmányt, jelesül hogy egy- vagy kétkamarás parlament legyen-e. Döntés is született, a nép azt mondta, legyen egykamarás parlament. Ez egyébként csak konzultatív erővel bír, nem többel, de az ő szempontjából logikus. Az elnöknek egyébként alkotmányos joga, hogy alkotmánymódosítást kezdeményezzen, tehát ezzel nincs probléma. Logikus az is, hogy alkotmánymódosító javaslatot nyújt be a parlamentbe.
– Azért van egy kis szépséghibája a dolognak. Az alkotmány úgy írja elő, az elnök nyújtja be, a kormány javaslatára.
– Valóban ezt írja elő az alkotmány, hogy az elnök nyújtja be, de a kormány javaslatára. A tervezetet a kormánynak kellett volna elkészítenie, valószínű az elnöki hivatal készítette el, de magáévá tette a kormány is, így aztán formálisan be volt tartva a szabály. Az egy másik kérdés, hogy az elnök nem veszi figyelembe azt, amit az Alkotmánybíróság mond. Azt is megteheti, hogy az Alkotmánybíróság véleményezése ellenére változtatás nélkül leteszi, mert nem ő dönt, és a parlamentnek megvan az alkotmányos lehetősége, hogy figyelembe véve az Alkotmánybíróság észrevételeit, korrigáljon: elfogadja azokat az észrevételeket, és olyan értelemben módosítja az alkotmányt.
– Mennyi realitása van az elnöki kezdeményezésnek, mert jelenleg nem igazán látható, hogyan tudna a hatalom kétharmados többséget „kihozni”.
– Éppen ez a másik összetevője ennek a kérdésnek, miközben az elnök részéről – mint mondottam – logikus az a lépés, hogy alkotmánymódosítást kezdeményez, azt azért ő is nagyon jól tudja, hogy ennek igazából semmi értelme nincs, mert azt ő is érzékeli, hogy itt most semmi esély alkotmánymódosításra, hiszen egyetlen vesszőnyi módosítás is kétharmados többséget tesz szükségessé. Márpedig ilyen többség nincs jelenleg a parlamentben, amely az alkotmány vonatkozásában bármit is elfogadna módosításként.
A nagyobbik baj pedig az, hogy az elnök részéről benyújtott javaslat nem tükröz koherens koncepciót, amely tényleges alkotmányreformot, alkotmánymódosítást jelentene.
– Márpedig egy alkotmány mindig hosszabb ideig érvényes alaptörvény kell legyen.
– Így van, de ha már hozzá kell nyúlni és módosítani kell, és én egyetértek azzal, hogy ha megváltoznak a feltételek, az alkotmány elmarad a napi realitások mögött, akkor módosítani kell. De legyen meg a kétharmados támogatottsága, tehát egy kvázi konszenzus kell létrejöjjön ekörül, de az nagyon körültekintően, szakmailag megalapozottan és nem utolsósorban, a társadalom által is elfogadottan történjen meg. Ez a fajta toldozgatás-foldozgatás nem járható út az alkotmánymódosításra.