A kihágást megállapító jegyzőkönyv és annak megtámadása
A kihágás (contravenţie) olyan törvényellenes cselekedet, amely a társadalomra csökkentett veszélyt jelent, ugyanakkor a törvény által büntetendő tettek legenyhébb fokozatát képezi.
A kihágás (contravenţie) olyan törvényellenes cselekedet, amely a társadalomra csökkentett veszélyt jelent, ugyanakkor a törvény által büntetendő tettek legenyhébb fokozatát képezi.
A kihágások elkövetésének megállapítását, azok büntetését legfőképpen a 2001. évi 2-es kormányrendelet szabályozza.
Az ilyen tettek tényét a törvényes előírások szerint az arra felhatalmazott személyek, az úgynevezett ténymegállapító tisztviselők állapítják meg.
A ténymegállapító a kihágás megállapításakor köteles ténymegállapító jegyzőkönyvet (proces verbal de constatare) készíteni, amelynek tartalmaznia kell a kihágás tényét, az elkövető személy adatait és egyéb, ezzel kapcsolatos adatokat.
A kihágások jogrendszerét szabályozó, fent említett kormányrendelet előírásai értelmében a ténymegállapító jegyzőkönyv kötelező módon a következőket tartalmazza:
a) helyszín és dátum;
b) a megállapító tisztviselő neve, minősége, valamint annak az intézménynek az elnevezése, amelyhez tartozik;
c) a szabálysértő neve, lakhelye, valamint a személyazonossági igazolványba foglalt többi személyi adat;
d) a cselekedet leírása, elkövetésének helyszíne, ideje (év, nap, óra, perc), valamint minden olyan információ, amely a tett súlyosságának megállapítására és a károk felmérésére szolgálhat;
e) a cselekedetet minősítő és büntető jogszabály feltüntetése;
f) amennyiben a kihágás forgalmi balesetet okozott, a biztosítótársaság(ok) megnevezése;
g) amennyiben a szabálysértést büntető jogszabály előírja, mint lehetőséget, hogy a tettes 48 órán belül kifizetheti a minimális büntetés felét;
h) a jegyzőkönyv tartalma elleni panasz benyújtásának lehetősége, ennek határideje, valamint az illetékes bíróság megnevezése.
Abban az esetben, amikor a szabálysértő kiskorú, a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a szülők (vagy más törvényes képviselő) nevét és lakhelyét.
A ténymegállapító jegyzőkönyv összeállításakor a megállapító tisztviselő köteles közölni a szabálysértővel, hogy jogában áll kifogásolni a jegyzőkönyvbe foglalt tényeket, joga van ellenvetéseket tenni, amelyek feltüntethetők a jegyzőkönyvben.
A jegyzőkönyv aláírásával kapcsolatosan megemlítjük, hogy annak mindegyik oldalát köteles aláírni a kihágást megállapító tisztviselő és a kihágást elkövető is. Amennyiben a szabálysértő nincsen jelen a jegyzőkönyv összeállításakor (a jelenlét nem kötelező), valamint amikor nem tudja vagy nem hajlandó a jegyzőkönyvet aláírni, a tisztviselő köteles ezt a tényt feljegyezni, és egy tanúval alátámasztani. Ebben az esetben a jegyzőkönyvnek kötelező módon tartalmaznia kell a tanú személyes adatait is. Ugyanakkor fontos tudni, hogy nem lehet tanú egy másik megállapító tisztviselő.
A ténymegállapító jegyzőkönyv semmisségét vonja maga után a következő adatok bármelyikének hiánya: a megállapító tisztviselő neve és minősége, a szabálysértő neve (elnevezése és székhelye, amennyiben jogi személy), a cselekedet leírása és elkövetése napja, valamint a megállapító tisztviselő aláírása.
A kihágást megállapító és büntető jegyzőkönyv ellen, szabály szerint, a kézbesítéstől számított 15 napon belül lehet panaszt benyújtani az illetékes bíróságon, illetve azon a bíróságon, amelynek hatáskö-rében a kihágás történt.
Az ilyen jellegű panasz (plângere contravenţională) benyújtása nyomán a legtöbb esetben a végrehajtást felfüggesztik, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy amíg az indítványt a bíróság nem tárgyalja le, a kihágást elkövető személy nem köteles kifizetni a bírságot.
Ugyanakkor bizonyos esetekben az alapfokú bírósági határozat ellen felfolyamodást is be lehet nyújtani a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül.
Kérdésekkel vagy hozzáfűznivalókkal forduljanak a szerzőhöz a következő e-mail címen: mhistvan@gmail.com
