A nyolcadik osztályt záró országos képességvizsga
még nem végleges, de az óvások után csak kismértékben változó eredményei számomra mindig lehangolóak, még akkor is, ha arról szólnak a jelentések, hogy az általános iskola végzőseinek több mint a 70 százaléka átmenő jegyet ért el a vizsgán. Az évről évre magasabb százalékok továbbra is kozmetikázott statisztikának számítanak, mert nem tartalmazzák azokat a végzősöket, akik nem is iratkoztak be a vizsgára.
Ha a tele poharat vesszük figyelembe, akkor azon kellene „örömködni”, hogy több mint négyzázan teljesítettek színtízesre, megyénkben 13-an, amiből következtetni lehetne az oktatás színvonalára. Ha nem volna ott mögöttük a már eleve a pálya szélére sodrodóttak hada, akik a jelek szerint nulla tudás birtokában próbálnak valamit kezdeni magukkal. Mondhatjuk azt is, hogy várnak rájuk a szakiskolák, amelyek száma jövőtől ígéretesen gyarapodni fog, de valamit ott is kellene tanulni, és nehéz elhinni, hogy az egyest, kettest akár ötösre is fel lehet tornázni, hiszen az elért általános szinte teljes analfabetizmust tükröz.
De térjünk vissza a saját térfelünkre, arra, hogy megyénkben több mint ötezren járták ki a nyolcadik osztályt, ebből 4.277-en iratkoztak be a képességfelmérő vizsgára, amelyen végül is több mint 300-an nem vettek részt, esetenként egy-két tantárgyból írták meg a dolgozatot.
Valaki gúnyosan jegyezte meg, hogy a magyar diákok között nincsen egy tiszta tízes sem, ami nem meglepetés, hiszen a román anyanyelvűek számára készült tanterv anyagából kellett vizsgázniuk, amire többen is kilencen felüli jegyet kaptak. Egyébként megyei szinten több mint 250-en értek el kilencen felüli általánost, valamivel több mint 500-an nyolcas és kilences közötti átlagot, több mint 650-en hetes és nyolcas közötti jegyet. Hasonló a számuk a hatos és ötös közötti átlaggal vizsgázóknak. Azért nem írunk pontos számokat, mert az óvások után a jegy megváltozhat.
Eddig szép és jó lenne, de hogyan készítették fel azt a 112 végzőst, aki egyes és kettes közötti jegyet (ami nullát jelent, ha a megjelenésre adott pontot leszámítjuk), azt a közel 250-et, akik kettes és hármas közötti átlagot, és a több mint 500 hármas és négyes közötti általánost ért el, összesen közel 1500 diákot. Vagy talán nem is a felkészítésükkel, sokkal inkább a romániai valós helyzet, a differenciált oktatás és az annak megfelelő számbavétel figyelmen kívül hagyásáról van szó? Így megy az ország „előre” fél- vagy teljes anafabéták utóhadával, miközben a tiszta tízesek számán ámuldozik a világ.
