GHEORGHIŞOR ZOLTÁNRA
Élete elszállt, mint a virágillat, temető csendje ad neki nyugalmat.
Fájó szívvel emlékezem férjemre, GHEORGHIŞOR ZOLTÁNRA halálának 13. évfordulóján.
Felesége, Ica. (18405-I)
13 év nélküled.
Bánatos szívvel emlékezem édesapámra, GHEORGHIŞOR ZOLTÁNRA, aki méltósággal viselt betegség után itthagyott minket. Emléke legyen áldott!
Lánya, Hajnika és Wili. (18405-I)
Szomorú szívvel emlékezünk január 12-én drága édesapámra, GHEORGHIŞOR ZOLTÁNRA halálának 13. évfordulóján.
Emlékét őrzi szomorú lánya, Cica, veje, István. (18405-I)
Szívemben örök szeretettel emlékezem január 12-én drága tatámra, GHEORGHIŞOR ZOLTÁNRA halálának 13. évfordulóján.
Unokája, Noémi, férje, Attila és dédunokája, Roli. (18405-I)
Fájdalommal tudatom, hogy január 12-én 13 éve távozott el tőlem a szeretett édesapa, GHEORGHIŞOR ZOLTÁN.
Van egy hely a szívemben,
Van egy virág a kezemben,
Van egy szép arc előttem,
Van egy ölelés mindig velem.
Te vagy a szó, te vagy a szív,
Te vagy a kar, az ölelés,
Te vagy a nap és az ég,
Te voltál nekem a mindenség,
Édesapám, drága édesapám!
Emlékét soha nem felejtem, szívemben őrzöm.
Lánya, Edit, férje Csaba. (18405-I)
