Hacsak nem egy párhuzamos valóságban él, nem tudni, milyen tudatmódosító szert használ a régi-új kormányfő, de egy dolog biztos: a cucc hatásos. Más magyarázatot nehéz találni emberünknek a csütörtöki kormányülésen tett, a gázársapkával kapcsolatos nyilatkozatára.
Már az sem kicsit gyanús, hogy állítólag német autógyártók készülnének gyártási folyamatokat áthelyezni hazánkba, hiszen aki nyitott szemmel és füllel jár a világban, az tudja, hogy a német autóiparra nehéz idők járnak, ezt abból is le lehet szűrni, hogy több, nekik bedolgozó hazai üzem épült le a közelmúltban. Na de hogy azért akarnának a germánok ide települni az üzemeikkel, mert olcsó lenne a gáz? Ez már szenzációgyanús, de nem a jó értelemben.
Mert ami azt illeti, a gáz nem olcsó. Mostanság például a regáti árutőzsdén mintegy 40 százalékkal drágább az energiahordozó, mint az amszterdami gáztőzsdén, ez a mi kárunkra utaló árkülönbség épp mostanság állít fel új rekordokat. Nem mellékesen azért is érzékelhető ez az árkülönbség, mert itt állunk február közepén, és a régi-új kormánynak a tények szintjén egyelőre halvány lila szellentése sincs, hogy mit akar kezdeni áprilistól arrafelé a kompenzációs rendszerrel. Ezért a cégek nem mernek hosszabb távra vásárolni, a rövid határidős ügyletek pedig általában minden piacon drágábbak. A tőke meg szokta büntetni a teszetosza politikusokat, és rajtuk keresztül a szerencsétlen adófizetőket is.
No de ha a német autógyárak küszöbön álló inváziója vártán a kormányfő most azt is mondta, hogy meghosszabbítják a kompenzációs rendszert, a számok szintjén ezt sem érdemes komolyan venni egyelőre. Legalábbis, ha abból indulunk ki, hogy az idei friss költségvetésben kompenzációra szerepel hárommilliárd lej, de közben az energiaszolgáltatók szakmai szervezetének minapi adatai szerint nekik 9 milliárddal tartozik a kormány az ársapka fejében; ebből egy dolog biztos, hogy nagy a zűr odafent. Olyan szolgáltató is van, amelyik még a 2023. novemberi kompenzáció fejében neki járó pénzt sem kapta meg, nem csoda, hogy az egyik német társaság megunta a játékot, s szabadulna az országból, nemzetbiztonsági aggályokat keltő üzlet keretében. A számok szerint az eddigi tartozások rendezése sincs napirenden, nemhogy a kompenzációs rendszer meghosszabbításáról beszélhetnénk. Elvileg persze lehetséges, hogy március végéig összecsapnak valamit a megszokott balkáni kapkodással, pláne, hogy ismét választási kampány jön, és kell valamit ígérni a fogyasztóknak, de hogy ez miként működik majd a gyakorlatban, azt még sűrű homály fedi.
És nem utolsósorban azt is mondta a kormányos, hogy megoldást keresnek a gázársapka meghosszabbítására nemcsak a cégek, hanem a lakosság számára is. Ezzel szemben a valóságban a cégeknek eddig sem volt ártámogatás, csak a háztartási fogyasztóknak. Lehet ezt úgy is érteni, hogy a cégeknek járó semmit kiterjesztik a kisfogyasztókra is?
