DERZSI FERENC
Kegyelettel veszek végső búcsút szeretett nagybátyámtól,
id. DERZSI FERENCTŐL,
Szováta nagyra becsült sporttanárától, írótól, aki igaz pedagógusként él tovább az utódok emlékezetében.
Megjelent könyvei közül néhány: „A szovátai Atlétikai Klubtól a Medve-tó Sportegyesületig” – szakmai sikereiről és kudarcairól; „Emlékkönyv” – családi kopjafaavatás alkalmából; „Viharokkal és aranysugarakkal”, „1956-os Szováta in memoriam – visszaemlékezéseiből; „Családfa – Gyökerek” – család- és rokonszeretetről.
Példaértékű családi és hitbéli életet élt.
Élete végéig, hihetetlen szellemi képességgel megáldva, mindig büszke volt kányádi lófő székely eredetére és magyarságára.
„Ne vess el engem az én vénségemnek idején, mikor elfogy az erőm, ne hagyj el engem.”
(Zsolt. 71,9)
Búcsúzik egyetlen élő unokahúga, özv. Császár Károlyné szül. Iszlai Izabella Marosvásárhelyről. (19302-I)
