BrExLibris a Tékában

Május 18-án, szombaton 18 órától nyitja tavaszi kiállítását

a Teleki–Bolyai Könyvtár. A tárlat kurátora Kovács-Gorbói György. A BrExLibris. Válogatás angol könyveinkből című tárlat célja reprezentatív képet nyújtani a Teleki Sámuel tékájában és a Református Kollégiumban fellelhető angol könyvekről és szerzőkről. Ugyanakkor látható lesz néhány olyan ritkaság is, amelyek révén a könyvtár méltán tarthat igényt nemcsak a nemzetközi könyvtörténeti kutatások, de a nagyközönség érdeklődésére is: például Newton Principiájának első kiadása (1687), a Londonban megjelent kilencnyelvű Biblia Sacra Polyglotta (1657) vagy a 17. századi gyulafehérvári professzor, Kaposi Sámuel Angliát bemutató jegyzetei. 

A kiállítás íve a reprezentatív egyházi kiadványoktól az angol tudományos forradalom és eszmetörténet kötetein keresztül az erdélyi–angol kölcsönhatásokig követi az állományok gyarapodását a kezdetektől a 19. század elejéig. 

A Teleki–Bolyai Könyvtár igen gazdag bibliagyűjteménnyel rendelkezik. Teleki Sámuel a teljesség igényét követve szerezte be a különböző (reprezentatív) kiadásokat közkönyvtára számára, míg a Református Kollégiumból származó kötetek a reformáció és protestantizmus szellemében kerültek a gyűjteménybe. A kiállításon látható angliai egyházi kiadványok legszebbike, a Walton-féle 1657-es londoni Biblia Sacra Polyglotta kilenc nyelven: latin, görög, héber, arámi, szír, arab, perzsa, etióp és szamaritán nyelven közli a Szentírás szövegét. 

Ugyanakkor a Református Kollégium egykori diákjainak Angliában való peregrinációja révén, illetve Teleki Sámuel gyűjtőmunkája eredményeként a tudományos forradalom jelentős kötetei (Francis Bacon, William Harvey, Isaac Newton munkái) és a korszak politikai és filozófiai gondolkodóinak munkái is megtalálhatók a Teleki–Bolyai Könyvtár polcain, akár eredeti kiadásokban, akár fordításokban, tükrözve azt, hogy mit is tartottak fontosnak és megengedettnek Erdélyben a szigetország tudományos és eszmetörténeti irodalmából.

Az erdélyi–angol civilizációs kölcsönhatásokról szóló ismereteink egyrészt az erdélyi peregrinus diákok és követségben járó nemesek angliai tapasztalataira épülnek, másrészt az angol utazók élménybeszámolóin alapulnak. Peregrinusok latin vagy angol nyelven készített munkáit, a gyulafehérvári kollégium professzorának, Kaposi Sámuelnek Anglia és Skócia földrajzáról és híres helyeiről szóló iskolai jegyzetét, Szepsi Csombor Márton útleírását, az Europica varietast, és még sok más apró vonatkozó részletet böngészhetünk.