A Pünkösd a Szentlélek eljövetelének ünnepe, aki békét hoz a szívekbe és bölcsességet az elmékbe. Nos, a Szentlélek minden jel szerint nem szállta meg a romániai politikusokat. Tovább folytatják a politikai hercehurcát. Holott sürgősen véglegesíteni kellene a pozíciók elosztását a leendő kormányban, de a politikai tárgyalások rendkívül nehézkesek, mindegyik párt fontos miniszteri pozíciókra vágyik. Emiatt nem sikerül megegyezniük.
A közlekedési minisztériumot a PSD szeretné megtartani, de a képviselőház jelenlegi elnöke is magának szeretné.
A PNL megtartaná jelenlegi minisztériumait. Az európai alapokért felelős minisztériumot az USR is vindikálja. Az USR azt szeretné, ha Iulian Bulai vagy Dacian Cioloș lenne a külügyek felelőse, utóbbit egyes liberálisok nem nézik jó szemmel, annak ellenére, hogy Ilie Bolojan Cioloșt tanácsadóként bízta meg Cotroceni-ben.
Ami az RMDSZ-t illeti, megtartaná a jelenlegi portfólióit.
A tárgyalások folytatódnak, a feszültség fokozódik a pártok között.
Nicușor Dan bejelentette, hogy június közepére jöhet létre egy jövőbeli végrehajtó hatalom. Amely egyben adó- és áremelési hullámmal köszön be: a lakosságra, a vállalatokra és az állami intézményekre hatással lévő költségvetési javaslatok sora várja most az új kormányt alakítani kívánó pártvezetők politikai döntéseit.
Az államfő vasárnap este azt mondta, hogy egyelőre vázlatosan tárgyalnak az adóügyekről…
Mindez azért, hogy legalább 30 milliárd pluszpontot hozzon az állami költségvetésbe, és csökkentse a korábbi kormányok által ezekben az években elhanyagolt hiánycélt.
Mondhatni költségvetési patthelyzet alakult ki Cotroceni-ben: a pártok nem jutnak megállapodásra az új adóintézkedésekkel kapcsolatban. Mindegyik a saját javaslataival érkezik, de a hatástanulmányok hiánya és a költségvetési jövőképben mutatkozó jelentős eltérések fenntartják a patthelyzetet.
Miközben a politikusok a szegény emberek adóit emelnék, megadóznák a 2500 lej fölötti nyugdíjakat, a fizetéseket, adót vetnének ki még a macskaeledelre is, a speciális nyugdíjakat meghagynák „speciálisnak”, de a pártok is szépen részesülnek a deficites költségvetésből. A politikai alakulatok az év eleje óta összesen 78 millió lejt kaptak. Ebből 21 millió lejt utaltak áprilisban, az elnökválasztás első fordulójának kampánya idején. Néhány formáció, köztük azok is, akiknek nem volt jelöltjük, tobzódtak a pazarlásban. Az SOS Románia költötte a legtöbb pénzt politikai utazásokra és rendezvényekre. A Választási Hatóság által közzétett adatok szerint a PSD kapta és költötte el a legtöbb pénzt az év elejétől áprilisig. A pénz nagy része az elnökválasztási kampány promócióira ment el.
A PNL körültekintőbb volt. Az év első négy hónapjában 14,27 millió lejt kapott, ebből 3,1 millió lejt költött el. Az USR esetében az első négy hónapra fordított összeg meghaladja a 10 millió lejt. Az AUR az év eleje óta 15,5 millió lejt kapott az államtól, a havi kiadások azonban elérték a 4,2 millió lejt, és a pénz nagy része propagandára ment.
De kaptak pénzt a parlamenten kívüli pártok is. A Forța Dreptei az év első négy hónapjában 328 484 lejt kapott. A Ludovic Orban vezette párt a legtöbb pénzt a fióktelepek székhelyén a bérleti díjakra és a közüzemi számlákra fordította, mivel a pártnak parlamenti képviselői nincsenek.
Ugyanez történt az Eugen Tomac európai parlamenti képviselő vezette PMP esetében is. Négy hónap alatt 370.940 lejt kapott.
De egyéb is történt az elmúlt napokban. Pünkösd előtt a „megvilágosodott” gazdasági miniszter azt nyilatkozta, hogy a parajdi sóbánya katasztrófáját egy hódcsalád idézte elő. Az illetékesek meg azért nem tudták elvégezni a szükséges javítási munkálatokat, mert a hódokat szigorúan védi a törvény. A Natura 2000 szervezet szerint azonban az érintett területen hód nem élt, tehát nem akadályozhattak semmiféle munkálatot.
Hogy ez nem ment, azt találták ki, hogy a magyarok okozták a parajdi bányakatasztrófát. Ugyanis 14 évvel ezelőtt nem tudni, kik odaadták a parajdi sóbányát egy kolozsvári földrajzi társaságnak, amelyet a magyar kormány támogatott. És amikor a román kormány 2013. február 27-én(?!) javításokat akart végezni a bányában, a magyarok megakadályozták.
És – bár szűk a keret – végül nem hallgathatunk arról sem, hogy az Európai Unió végleg elutasította a Minority SafePack polgári kezdeményezést, amelyben egymillió európai uniós polgár arra kérte az Európai Bizottságot, alkosson jogszabályokat az európai őshonos kisebbségek hatékonyabb védelme érdekében.
Lám, bölcsesség helyett mi uralkodik a romániai politikában és közéletben. Ezúttal is elmaradt a pünkösdi megvilágosodás.
