Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2025-04-02 15:00:00
A diákszervezetekre úgy is lehet tekinteni, mint az ifjúság bástyáira. Az elmúlt évek, évtizedek során több ízben helytálltak, bizonyítva ezáltal, hogy igenis szükség van rájuk, hogy igenis fontos az erdélyi magyar fiataloknak célzottan képviselni az érdekeit, nem pedig engedni, hogy a fejük fölött, akár budapesti irányítással, döntsenek. Az érdekképviseletet és az összefogást vállalta fel ezelőtt 35 évvel a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) is, amely március 29-én, szombaton a Kultúrpalota kistermében zártkörű eseményen ünnepelte fennállásának három és fél évtizedes történetét. A rendezvényen a szervezet korábbi elnökei közül többen is felszólaltak, elmesélték, hogy melyek voltak a kihívások akkor, amikor ők vezették az MMDSZ-t.
Az MMDSZ 35. születésnapján szervezett esemény
1990-ben majdnem természetesen szerveződött meg a diákszövetség, amelynek akkor a legfőbb célja az volt, hogy az orvosi egyetemen a magyar tagozat súlyát próbálják meg visszaállítani arra a szintre, amelyről a kommunista rendszer ideje alatt lement majdnem nullára, emelte ki dr. Zakariás Zoltán parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke, aki egyike volt az MMDSZ alapítóinak. Zakariás Zoltán arról is beszámolt lapunknak, hogy próbálták szervezetileg felépíteni a diákszövetséget, ebben pedig sok segítséget kaptak az egyetem adminisztratív személyzetétől és az oktatóktól is. Annak ellenére, hogy röviddel a rendszerváltás után jóformán semmilyen kommunikációs eszközzel nem rendelkeztek, legfeljebb plakátokkal és a szájról szájra történő információátadással, mégis a vezetőség tárgyalásairól, az egyezkedésekről a hírek pillanatok alatt eljutottak mindenkihez, ez is eredményezte azt, hogy 1990. március 7-én, előre megtervezett formában, mindenki leült az egyetem lépcsőire, és kezdetét vette az ülősztrájk, emlékezett vissza az alapító tag. Az ülősztrájkot követő napon, március 8-án, pedig hivatalosan is sikerült bejegyeztetni a diákszövetséget, amelyről azonban a fekete márciusi események elterelték a figyelmet. Március 20-a után sokan kimentek Magyarországra, és mi megfogyatkozva próbáltuk védeni az érdekeinket, fogalmazott Zakariás Zoltán, aki azt is hozzátette, hogy az elmúlt 35 év alatt átalakult a diákszövetség jellege, ezt a változást örömmel kísérte nyomon. Napjainkban az MMDSZ a diákok számára egy kiterjedt rendezvényszervezői és szolgáltatói tevékenységet folytat, ami szükségessé is vált. Arra is rámutatott, hogy azok között, akik a diákszövetségben önkéntesen, lelkesen dolgoztak, egy olyan viszony alakult ki, amely napjainkban is kiemelten fontos.
A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség hatodik elnöke dr. Vass Levente parlamenti képviselő, a Képviselőház egészségügyi bizottságának alelnöke volt, akinek a vezetése alatt indultak el – a kolozsvári és temesvári példára – a diáknapok. 1990-ben egy jól felszerelt székházzal, egy demokratikus alapokra helyezett szervezeti struktúrával indult az MMDSZ, ezt a későbbiekben mi is fejlesztettük, az elmúlt 35 év alatt pedig 18 elnöke és megszámlálhatatlan alelnöke és főszervezője volt a szervezetnek, fogalmazott dr. Vass Levente, aki külön nyomatékosította azt a tényt is, hogy hatalmas értéke van a szervezeti tudásnak, hiszen az évtizedek folyamán egy olyan hálózat alakult ki, amely határokon túlnyúlóan is támogatja a magyarság megmaradását. Ezen túlmenően pedig az egykori diákszövetség tagjai kapcsolatrendszereiken keresztül tudást tudnak hazahozni, ami a betegeknek gyógyulást hozhat. A külföldi módszerek finanszírozását meg kell oldani, de a betegeknek a kapcsolataikon keresztül is tudnak az itthon maradt orvosok egészségjavulást hozni, nyomatékosította dr. Vass Levente.
A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség kapcsán nem elhanyagolható tény, hogy innen az ő szervezésükben indult a Tudományos Diákköri Konferencia (TDK), amelynek a próbaváltozatát 1993-ban, az első hivatalos eseményt pedig 1994-ben szervezték meg. Az erdélyi TDK-t a diákok szervezték és szervezik most is, ezzel is különlegesebbek, mint a magyarországiak. Továbbá 1999-ben teljesedett ki a TDK az orvosi egyetemen Kárpát-medencei szintűvé, amikor is a világ több részéről látogattak el az eseményre neves szakemberek, mondta Vass Levente, aki arról is beszélt, hogy a vásárhelyi orvosis TDK mintájára szervezték meg már Országos Magyar Diákszövetségként a technológiai TDK-t Temesváron és a bölcsészeti, társadalomtudományi TDK-t Kolozsváron, a BBTE-n.
Napjainkban nehéz helyzetben van a MOGYE, mondta az egészségügyi szakpolitikus, utalva ezzel arra, hogy nem sikerült létrehozni az önálló magyar főtanszéket, viszont ameddig ilyen diákvezérek, ilyen diákszövetség és ilyen rendezvények vannak, addig képesek lesznek a diákok és az oktatók még erősebbé és híresebbé tenni a marosvásárhelyi orvosképzést.
Minden elnök idejében voltak nehézségek, kihívások, amelyekkel meg kellett küzdeni. Dr. Hadnagy László 2004 márciusa és 2006 decembere között vezette az MMDSZ-t, és bár elmondása szerint egy jól felépített struktúrát örökölt, azt meg kellett erősíteni, illetve meg kellett szervezni az eseményeket. Elnöksége alatt vezették be az Egyetemi Nyílt Napokat, valamint a sítábort a Madarasi Hargitán. Ezen túlmenően viszont ebben a periódusban háromszor is költöznie kellett az MMDSZ-nek, egyik bentlakásból a másikba, majd pedig vissza. A 2000-es évek elején, közepén, amikor még gyermekcipőben járt az internet, este 10 óra után a főtéren levő internetkávézóból vettük fel e-mailben a kapcsolatot a külföldi meghívottakkal, emlékezett vissza az egykori elnök, aki arról is beszélt lapunknak, hogy 2001-ben, amikor az egyetemre került, indult el Marosvásárhelyen a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. „Már az elnökségem előtt kihívás volt, hogy hogyan tudjuk integrálni a sapientiás diákokat, ott már akkor is működött külön hallgatói önkormányzat” – mondta dr. Hadnagy László, rámutatva, hogy végül az integrálás a szórakoztató eseményeken, elsősorban a diáknapokon történt és történik.
Az MMDSZ korábbi elnöke kiemelte azt is, hogy szoros kapcsolat van az egykori elnökségek között, a mostani diákoknak pedig azt javasolta, hogy kérjenek bátran segítséget az elődöktől. Dr. Hadnagy László meglátása szerint nehéz napjainkban a diákság megszólítása a digitalizáció miatt, de az MMDSZ így is egy olyan értéket teremt az eseményei által is, amelyre nagy szükség van.
A magyar tagozat súlyának megőrzése 2007–2008-ban is komoly feladat volt, amikor dr. Száva Hunor vezette az MMDSZ-t. „Akkor azért harcoltunk, hogy a magyar hallgatókra vonatkozó beiskolázási számot ne csökkentsék, ezt végül tanári, diáki és politikai segítséggel sikerült elérni” – mondta a volt elnök, aki arra is rámutatott, hogy Marosvásárhelyen a diákszövetség adja az ifjúsági lét 90%-át, legyen szó mind szakmai, mind pedig szórakoztató rendezvényekről, emellett pedig az MMDSZ egy kapcsolatépítési rendszer, ahol a diákok éltre szóló kapcsolatokat alakítanak ki, amelyeket gyakorló orvosként is felhasználnak.
A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség eddigi legfiatalabb elnöke Marton László volt, aki 2018-ban, másodéves korában vette át a szervezet vezetését. „A harmadév vízválasztó az orvosin, ugyanis nem lehet elmaradt vizsgákkal elkezdeni a negyedévet, ez egy plusznehezítés volt számomra, hiszen közben az MMDSZ-t is vezettem” – mondta Marton László, aki arra is kitért, hogy elnöksége alatt következett be a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, illetve a Petru Maior Egyetem fúziója. A fúzió után építkezni szerettek volna, átadni a tudást a következő generációnak, eseményeket szervezni, csakhogy 2020-ban megérkezett a koronavírus-járvány, és áthúzta ezeket a számításokat. Akkor teljesen újra kellett értelmezni a diákszövetség tevékenységét, áthelyezni azt az online térbe, mondta dr. Marton László, aki azt is kiemelte, hogy nagy bajtársiasságot, csapatmunkát tapasztalt abban az időszakban, ezt pedig most a Rezidensszövetség vezetőjeként is próbálja visszahozni.
A koronavírus-járvány idején vette át az MMDSZ vezetését dr. Varga László, aki lapunknak úgy fogalmazott, hogy minden MMDSZ-elnöknek megvan a maga keresztje, neki ez a járvány volt, hiszen kimondottan nehéz volt számukra az online rendezvények kivitelezése. „Két pillérre helyeztük ezeket, egyrészt a meglévő eseményeket próbáltuk áttenni az online térbe, másrészt próbáltunk új eseményeket, például társasjátékesteket szervezni” – emlékezett vissza a korábbi elnök, aki arról is őszintén beszélt, hogy volt arra irányuló gondolatuk, hogy a diáknapokat szervezzék meg online formában, viszont erről hamar lemondtak, mert rájöttek, hogy ez az az esemény, amely nem kivitelezhető digitálisan, hiszen elsősorban a személyes kapcsolatokról szól. Ugyanakkor sikerült megszervezni, oktatói bátorításra és az online platformoknak köszönhetően, a TDK-t. Volt egy tudományos diákköri konferencia, amely teljes egészében online valósult meg, a következő pedig hibrid volt, amelyen az itthoniak fizikai jelenléttel vettek részt, a külföldiek pedig online, mondta dr. Varga László, aki arra is kitért, hogy most elnézve a szervezetet, sikerült az újjáépítés a tűz okozta hamvakból, ezért pedig nagyon hálás a csapatnak. Az MMDSZ a szervezetet alkotó emberek, nyomatékosította a korábbi elnök, aki kitartást, jókedvet és erőt kívánt a szervezetnek, valamint azt, hogy pezsdítse fel a marosvásárhelyi diákéletet, közben pedig ápolják a kapcsolatot az országon belüli és kívüli diákszervezetekkel.
Czink Gergő, az MMDSZ jelenlegi elnöke lapunknak hangsúlyozta, hogy nagyon jelentős esemény a 35. születésnap, hiszen egyáltalán nem számít mindennapinak, hogy egy szervezet három és fél évtizeden át fennmarad. „Emellett pedig az is ünnepeltük, hogy a diákok a nehézségek ellenére is működtetik a szervezetet, közben pedig jól érzik magukat” – húzta alá az elnök, akinek májusban jár le a mandátuma. Czink Gergő elnöksége alatt a digitalizációt tűzte a zászlójára, vezetése alatt digitalizálták az adatokat, amelyek reményei szerint segíteni fognak abban, hogy a következő generációk is tudják, hogy hogyan szerveztek meg egy eseményt, és ne kelljen a „fiók aljáról” visszakutassák azt. Czink Gergő azt is hangsúlyozta, hogy bízik abban, hogy a következő elnök folytatni fogja a hagyományt, illetve másban lesz erős. „A következő elnök erősségei olyan lyukakat kell betömjenek a szervezet hajócskáján, mondta a jelenlegi elnök, amelyeket én ütöttem rajta, vagy nem sikerült betömnöm.”