A ruha története (2.)

2. Egyiptom

Mielőtt rátérnék a következő kor taglalására, szeretném leszögezni, hogy a ruha elődei kezdetben nem hagyományosan szabott ruhadarabok voltak, hanem, mint már láttuk, különböző nagyságú téglalap vagy négyzet alakú anyagdarabokból készültek, melyeket eleinte a test köré tekerve, majd később bogokkal, aztán tűkkel, és utána – az Egyiptomban megjelent – övvel erősítettek meg.

A következőkben Egyiptomról szeretnék beszélni, ahol a férfiak csak ágyékkötőt viseltek, övhöz erősítve. Ez a kezdetleges öv lehet a mai divatos öv őse. 

Az ágyékkötő anyaga, hossza, díszítése szintén viselője társadalmi helyzetétől függött. 

Az előkelők öltözékéhez tartozott még egy nagy méretű dekoratív gallér is, az uzeh, melyet a férfiak és nők egyaránt viseltek, és amely bőrből és fémből készült, ékkövekkel és gyöngyökkel díszítve. 

Ez nagyon dekoratív, de meglehetősen nehéz, kényelmetlen kiegészítő. 

A ma is még mindig divatos leopárdminta – illetve, ahogy ma nemzetközi nevén emlegetik, az animal prin – eredete is Egyiptomban keresendő, ugyanis öltözetüket állatbőrökkel, főleg leopárdbőrrel is kiegészítették.

Az egyiptomiak dúsan redőzött ingét kalaszirisznek nevezték, díszes övvel ékesítették, és felette átlátszó, elöl nyitott köpenyt viseltek a nők.

Az ing és köpeny is téglalap alakú anyagdarabokból állt. 

Az ing anyaga természetes szálakból (len, kender és gyapjú) készült. 

Színe kezdetben fehér, majd a középbirodalom időszakában színes és geometrikus mintájú. 

Ugyancsak Egyiptomban az újbirodalom és a kései kor idejére vezethető vissza a fátyolvékonyságú vállkendők, sőt a kesztyűk viselete. 

Ugyanekkor jelent meg a paróka is, kezdetben a férfiak használták, a tűző nap ellen védve vele fejüket. 

Ezúttal is készítettem két illusztrációt, hogy jobban megértsük a szöveget. 

Az első rajz a hosszú, egyszínű ruhával egy egyiptomi nőt ábrázol korhű kalasziriszben és átlátszó köpenyben, melyet díszes öv fog össze, nyakán látható a korhű, díszes, uzehnek nevezett gallér, fején pedig a Kleopátráéra emlékeztető paróka, melyet széles díszpánt fog át. 

A második, színes rajzon lévő, térdközépig érő ruha egy példa arra, hogy az előzőleg említett jegyeket hogyan lehetne felhasználni a mai viseletben.