A mesterséges intelligencia fogyasztásáról

Sok áram és édesvíz kell az adatközpontok működtetéséhez

Sokan gondolják úgy, hogy az online megoldások sokkal környezetbarátabbak, mint a papír, azonban ez nem minden esetben van így. Az egyre inkább teret hódító mesterséges intelligencia ugyanis meglehetősen sok áramot fogyaszt. W. Szabó Péter informatikus, mesterségesintelligencia-kutató, a Tengr.AI alapítója és vezetője a MIÉRT Green Team konferenciáján beszélt arról, hogy egy kérdés, amit az OpenAI ChatGPT-jének teszünk fel, ami az egyik legismertebb mesterségesintelligencia-modell, annyi áramot fogyaszt, mint egy e-könyv-olvasó 20-30 perc alatt vagy egy LED-izzó 10 perc alatt.

Lehet, hogy ez első olvasatra nem tűnik soknak, de rengeteg kérdést tesznek fel az emberek a mesterséges intelligenciának, így ennek a fogyasztását országok áramfogyasztásához lehet hasonlítani, például csak a ChatGPT egy nap alatt annyi áramot fogyaszt el, mint amennyi Románia fogyasztásának a 20%-a, és ez csak egy modell, mutatott rá W. Szabó Péter, aki azt is hozzátette, hogy a modellek betanítására is sok áramot használnak el.

Az áram mellett pedig az édesvízigénye is nagy az adatközpontoknak, amelyek költséghatékonysági szempontok miatt használnak édesvizet. Kevés adatközpont épül a tengerek vagy az óceánok partjára, ahol elérhető lenne a sós vízzel történő hűtés, továbbá a Microsoft leállította az arra vonatkozó kísérleteit, hogy adatközpontokat süllyesszenek a tengerbe – hűtés céljából –, viszont vannak olyan kínai vállalatok, amelyek most is tesztelik ezt az elvet. Azonban, hogy ez valóság legyen, még legalább 10-20 évre van szükség, akkortól viszont sokkal zöldebb lesz az adatközpontok működése, fogalmazott a mesterségesintelligencia-kutató, hozzátéve, hogy most is létezik olyan speciális folyadék, amit édesvíz helyett lehetne keringetni az adatközpontokban, csak ez meglehetősen drága, ezért nem használják. Az adatközpontok hűtését hasonlóan kell elképzelni, mint az otthoni fűtésrendszereket, víz kering bennünk, és ezáltal hűlnek le.

Jelen állás szerint úgy lehetne környezetbarátabbá tenni az adatközpontokat, hogy egyrészt olyan chipeket gyártunk, amelyeknek kisebb az energia- és a hűtésigénye, erre pedig több törekvés is van. Másrészt az is egy megoldás lehet, hogy egy rendszer részeként képzeljük el az adatközpontokat. Például zöld adatközpontnak számít Debrecenben a Kifli vállalat szuperszámítógépe, aminek a keletkező hőjét elvezetik, és a városi sportuszodát fűtik vele, emelte ki a Tengr.AI alapítója és vezetője. De vannak hasonló példák, amelyek északi országokból származnak, ahol teljes városrészeket fűtenek az adatközpontokból kiáramló hővel. Az ilyen és ehhez hasonló módszerek bevezetése viszont egy környezettudatos hozzáállást igényel, azt, hogy valaki ne a legegyszerűbb megoldást keresse, hanem egy olyan tervet dolgozzon ki, ami jó mind az adatközpontoknak, mind pedig a közösségnek.

Azt is meg kell jegyezni, hogy Románia le van maradva az adatközpontok terén, mindössze egy olyan adatközpont van az ország területén, amelyik megszerezte a Tier 3-as tanúsítványt, ami garancia arra, hogy az idő nagy részében online tud lenni, ehhez viszont rengeteg áramra van szüksége. Ez az adatközpont Dolj megyében, Mischii településen van és 200 MW-ot fogyaszt, ezzel szemben az erdélyi Szilícium-völgyként is számontartott Kolozsváron az összes kisebb adatközpont fogyasztása nem haladja meg a 3 MW-ot, míg Bukarestben ez a szám hozzávetőlegesen 15 MW, sorolta fel W. Szabó Péter.

Az a tény, hogy Romániában mindössze egy komolyan vehető adatközpont van, egy hatalmas nemzetstratégiai hátrányként is felfogható, továbbá nemcsak Románia van lemaradva, hanem az Európai Unió is, az Egyesült Államokhoz vagy Kínához képest. Így nem is véletlen, hogy az Unió 200 milliárd eurót szeretne adatközpontok létrehozására költeni. A mesterségesintelligencia-versenyen belül egy gazdasági verseny is kialakult, amelynek az egyik mozgatórugója az adatközpontok, mondta a kutató.

Gazdasági érdeket is képviselnek tehát az adatközpontok, azonban nem szabad kihagyni a fenntarthatósági szempontot sem, azaz fontos, hogy ezen központok működtetéséhez szükséges áram megújuló forrásokból származzon. Románia ebből a szempontból nem áll rosszul, hiszen az ország energiamixében jelentős arányban ott vannak a megújuló források.

Erdély szempontjából is kulcsfontosságú lesz az adatközpontok megépítése, emelte ki W. Szabó Péter, viszont itt is arra kell törekedni, hogy minél nagyobb arányban működhessenek megújuló energiaforrásból származó árammal, illetve a hűtésük is minél hatékonyabb legyen.