A gazdasági fenntarthatatlanság biztos receptje

30% a bevételi, 40% a kiadási oldalon

Ha képletesen fogalmazunk, akkor Románia megtermel 100 lejt, ebből 33-34 lej – ez értelemszerűen évente változik – befolyik a költségvetésbe. Ez a bevétel, miközben a kiadás 40 lej, 40 lej fölötti. Gondoljunk bele, egy család meg tudna-e magának engedni ekkora eltérést a bevételek és a kiadások között? Hosszú távon egészen biztosan nem, és ez Románia problémája is, mondta Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagja, akivel a költségvetés helyzetéről, a hiányról és a befektetési lehetőségekről beszélgettünk az V. Kárpát-medencei Magyar Vállalkozói Konferencián.

Az ország 8,6%-os költségvetési hiánnyal zárta a tavalyi évet, és 9,5%-os hiánnyal kezdte az ideit, ebből kifolyólag nagyon nehéz lesz 7%-ra lefaragni a deficitet az év végéig, különösen annak tekintetében, hogy a probléma gyökerei messzire nyúlnak vissza, mondta a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagja. Romániában 2019-ben is nagymértékű volt a deficit, az egyik legmagasabb az Európai Unióban. A helyzeten a 2020-as járvány, illetve a 2022-ben kitört háború sem segített, a tavalyi választási évi költekezés pedig úgy megemelte a hiányt, hogy az nyilvánvalóan nem fenntartható. Mindenképpen rendet kell tenni, lépésről lépésre a kiadások és a bevételek szintjét egymáshoz kell közelíteni, nyomatékosította Bálint Csaba, hozzátéve, hogy a nagyon magas költségvetési hiány költségeit most is fizetjük. Például a román állampapírok esetében a finanszírozási költségek rendkívül magasak, nemcsak európai uniós vagy eurózónás összevetésben, hanem régiós szinten is.

Az ország csak nagyon drágán tud finanszírozást szerezni, egy ilyen helyzetben pedig rendkívül fontos a költségvetési hiányt csökkenteni, mérsékelni, mondta a szakember, aki úgy vélekedett, hogy az idén történhet ez irányba egy komoly lépés. Ezzel együtt látni kell, hogy a Költségvetési Tanács alapforgatókönyve szerint valamivel magasabb lesz az év végére a hiány, mint amit a költségvetésben meghatároztak. A Költségvetési Tanács 7,7%-os hiánnyal számol, de az általa közzétett dokumentumban megjegyzi, hogy odafigyeléssel és pluszerőfeszítéssel akár a 7% is elérhető.

A Nemzeti Bank döntései, amik a monetáris politikát illetik, nagyban függenek attól, hogy mi történik a költségvetés szintjén. A jelenlegi helyzetben, az inflációs nyomás és a költségvetési hiány szintje mellett nehezen elképzelhető rövid távon az alapkamat mértékének csökkentése, mondta Bálint Csaba, aki azt is elmondta, hogy az infláció és az alapkamat csökkenéséhez arra van szükség, hogy egyre több bizonyíték álljon rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy jó irányt vett a költségvetés. Nem mellesleg egy kiegyensúlyozottabb költségvetés az infláció szempontjából is nélkülözhetetlen közép- és hosszú távon.

Románia 100%-os termelésének a 33-34%-a – ez évenként változik – befolyik a költségvetésbe, ez a bevétel. Azonban a kiadás 40%, vagy még annál is több, külön kiemelve azt a tényt, hogy ezt a rést hitelekből kell finanszírozni, illetve a lejáró kölcsönöket, hiteleket, állampapírokat újra kell finanszírozni, ami tovább nehezíti a helyzetet. Továbbá Romániának az egyik, ha nem a legmagasabb költségvetési hiánya van az Európai Unióban, ami azt is jelenti, hogy  a költségvetésnek rengeteg forrásra van szüksége. Ebben a helyzetben  a befektetők sokkal óvatosabbak, sokkal jobban meggondolják, hogy hajlandóak-e finanszírozni, és ha igen, milyen kamatköltségek mellett.

Románia gazdasági helyzetét még tovább árnyalja a ratingügynökségek értékelése. Ezen szervezetek is követik az adatokat, és ezek tükrében adnak osztályzatot az országoknak. Annak fényében, hogy Romániában a költségvetési hiány mértéke tavaly 5% körül kellett volna legyen elméletben, viszont a gyakorlatban 8,6% volt, a ratingügynökségek rosszabb besorolást adtak az országnak, hiszen az a gazdaság, amelynek ilyen mértékű finanszírozásra van szüksége, kockázat a befektetők számára, mondta Bálint Csaba.

Az infláció kapcsán a szakember arról számolt be, hogy az idénre 4,4%-os átlagos pénzromlás van előre jelezve a költségvetés számai alapján, azonban lehet bízni benne, hogy év végén valamivel alacsonyabb lesz ez a szint.

Ami pedig az egyéni befektetéseket illeti, a szakember szerint mindenkinek érdemes felmérnie, hogy milyen a saját pénzügyi helyzete, és milyen a kockázattűrő képessége. Lehet egy szép ruhát megnézni az üzletben, de nem biztos, hogy az mindenkire illik, így van ez a befektetésekkel is, ezért is nagyon nehéz általános tanácsot adni ezen a téren, emelte ki Bálint Csaba. Azonban, ha az állampapírok hozamát a jelenlegi kamatkörnyezetben összehasonlítjuk a banki betéti kamatokkal, jól látszik, hogy vonzóbb hozamot ígérnek az állampapírok. A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagja szerint egy szélesebb körű megtakarítási portfólióban mindenképpen helye lehet az állampapíroknak.