A bukaresti Nemzeti Székesegyház
2026-01-26 15:00:00
- Ábrám Zoltán
Október végén felszentelték a bukaresti Nemzeti Székesegyházat, ami jelenleg a világ legnagyobb ortodox katedrálisának számít. Már 1882-ben I. Károly román király törvényben rendelte el az építését, de több mint egy évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy 1995-ben valóban elkezdődjön az igencsak grandiózusra tervezett építkezés, amely a mai napig megosztja a romániai közvéleményt. Becslések szerint az állam több száz millió euró közpénzzel támogatta az épület megépítését, amely az átadása ellenére még mindig nem készült el teljesen.
Az egészen természetesnek tekinthető, hogy a többi ortodox többségű ország fővárosához hasonlóan Bukarestnek is épüljön reprezentatív nemzeti katedrálisa. A Nemzeti Székesegyház, amelyet eleinte a Nemzet Megváltása Székesegyházként emlegettek, azonban éppen a kommunista rezsim grandomániájának jelképével, a Nép Házával (a román parlament épületével) szemben épült fel, annál magasabbra tervezték. Minden szempontból túlszárnyalja a többi ortodox templomot világszinten: ez a leghosszabb (126 m), a legmagasabb (127 m), a legnagyobb térfogatú (323.000 m³) és a legnagyobb felületű (7.200 m²).
A mostani felszentelésnek már volt előzménye 2018-ban, mivel Erdély és Románia egyesülésének centenáriumán már rendeztek egy nagyszabású felszentelési ceremóniát, mintegy a félkész székesegyház felavatásával ünnepelték az évfordulót. A hivatalos álláspont szerint akkor valójában az oltárt szentelték fel.
Az októberi szentelést követő időszakban eleinte hatalmas sorok kígyóztak a templom előtt, 10-12 órás várakozási idővel, és meghosszabbították a látogatás idejét, amit kiterjesztettek éjszakai időszakra is. Hozzávetőlegesen százötvenezer hívő kereste fel a katedrális oltárát. A nagy érdeklődésre egyébként az a magyarázat, hogy a hívek a hétköznapokon nem léphetnek be az ikonosztáz mögött található szentélybe. Az ortodox hagyományban viszont egy templom vagy katedrális felszentelése után néhány napig még különleges engedéllyel megnézhetik a hívek az oltárteret is. Tehát ez a mostani egy ritka és ünnepélyes alkalomnak bizonyult, amikor a hívők „részesülhettek” a templom szentségéből, mielőtt a szentély csak a papi szolgálat számára lett megközelíthető.
Végül megjegyzendő, hogy a kereszténység megmaradásában és felvirágoztatásában a középkorban nagy szerepet töltött be Bizánc. Az 1054-ben bekövetkező egyházszakadás óta, immár közel ezer éve az ortodox egyház, a keleti kereszténység jelentősége vitathatatlan, legyen szó Bukarestről, Szófiáról, Athénról, Moszkváról, Kijevről egyaránt. De nem csak Európa keleti felén. Az már más kérdés, hogy az államvallássá avanzsálódott román ortodox egyház az egyszerű vallásossággal rendelkező hívei szolgálatán túl milyen nemzeti célokat követ. Akár a bukaresti Nemzeti Székesegyház grandomán megvalósítása által.
