Továbbra is az SUV az úr az európai új autók piacán
Nemrégiben tette közzé a Dataforce piackutató a 2026-os év első hét hónapját összegző autóipari elemzését, amelyből egyértelműen kiderült, hogy az öreg kontinensen továbbra is az SUV a legmeghatározóbb, az érdeklődés pedig nem is akar csökkeni, sőt éppen ellenkezőleg, még növekedés is megfigyelhető. Az idei év első hét hónapjában Európában kompakt szabadidő-autóból adtak el a legtöbbet, egész pontosan az új autók piacának 21%-át teszi ki ez a kategória. A számok pedig valóban beszédesek, az első helyezett a Volkswagen T-Roc, amelyből 115 ezer darabot adtak el, második helyen 110 ezer értékesített példánnyal a Volkswagen Tiguan szerepel, míg harmadik lett a Kia Sportage, amelyből 94 ezer darabot értékesítettek.
De a kisebb szabadidő-autók (mint például a Yaris Cross és a hozzá hasonló gépjárművek) tekintetében sem panaszkodhatnak, mert ezek iránt is komoly kereslet mutatkozik. 16%-os részesedéssel ez a kategória volt Európa második legnépszerűbb szegmense az idei év első hét hónapjában, azaz a kisebb szabadidő-autók megelőzték a kisautók kategóriáját. Ezzel együtt a hagyományos – tehát nem SUV – kompaktok iránt egyre jobban csökken a kereslet, elég csak megnézni a piaci változásokat: miközben a kompakt szabadidő-autók eladásai 12%-al nőttek, addig az alsó és középkategóriás ferdehátúak és kombik esetében 13%-os volt a visszaesés. Mondjuk az utóbbi kategória csökkenésében egyértelműen szerepe volt annak is, hogy fokozatosan csökken a kínálat, egyre több gyártó egyre több modelljét szünteti meg, pont azon oknál fogva, hogy a vásárlók inkább SUV-t választanak, azok pedig, akik nem akarnak szabadidő-autót, egyre kisebb kínálattal találják szembe magukat.
Ha pedig már a kínálat szűkülésénél tartunk: a Skoda vezetője nemrég arról beszélt a brit Autocarnak, hogy a szedánok és kombik iránti csökkenő kereslet akár a Superb sorsát is megpecsételheti. Egész pontosan az a kérdés, hogy a még ebben az évtizedben megérkező Octavia utód (ami a Vision O nevet fogja viselni) mellett szükség lesz-e arra, hogy a top modell a kínálatban maradjon? Az előzetes pletykák szerint a Vision O nagyobb lesz, mint a jelenlegi Octavia, de kisebb, mint a Superb. Klaus Zellmer, a Skoda vezetője, az Autocar kérdésére elmondta, hogy jelenleg vizsgálják azt, hogy továbbra is szükség van-e a teljes kínálatra, vagy van-e egy intelligens módja annak, hogy mindkét szegmenset és célcsoportot lefedjék (egy autóval – szerk. megj.). A Skoda vezére azt is hozzátette, hogy a folyamat vége mindenképpen a teljes elektromos átállás, még akkor is, ha az utóbbi időben – az iráni konfliktust megelőzően – a várthoz képest lassabban terjednek a villanyautók. Nem mellesleg a Skoda a jövőre nézve mérlegeli a hatótávnövelős villanyautók fejlesztését, ezzel együtt pedig minden bizonnyal megfogják hosszabbítani a belső égésű motorral szerelt autóik modellciklusát. Vagyis, ha a Superb nem is kap közvetlen utódot, még hosszú évekig a kínálatban maradhat.
De térjünk vissza a számokhoz! A Dataforce adataiból ugyanis kiderült az is, hogy ha az összes méretű SUV-t egy kalap alá vesszük, akkor az adatokból az olvasható ki, hogy 2026 első hét hónapjában az Európában eladott új autók 58%-a valamilyen méretosztályú SUV volt.
A szabadidő-autók mellett pedig az is látszik, hogy lassan, de biztosan elterjednek az elektromos autók is. Például a kompakt SUV-k top 10-es listáján a hetedik helyet szerezte meg, 67 ezer eladott példánnyal, a Skoda Elroq. Az elektromos autók mellett pedig a kínai márkák is egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a piacból, még akkor is, ha nincs kínai autó az első tíz között. Az elmúlt időszakban a kínai márkák megduplázták a részesedésüket, és immáron 15%-ot adnak a szabadidő-autók szegmenséből. Az említett időszakban a BYD mellett az MG és a Chery-csoport sem panaszkodhat.
Érdekes az is, hogy Európán belül az Egyesült Királyságban fogy a legtöbb kompakt SUV, illetve szintén jól fogynak a szigetországban a kínai autók. 2026 első hét hónapjában a kínai márkák 29 százalékos piaci szeletet hasítottak ki maguknak, ami már csak 3 százalékkal kisebb, mint az európai gyártóké.
Az egyre növekvő igény közepette pedig nem csoda, hogy a márkák egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy ezen modelljeiket frissítsék, még inkább vonzóvá tegyék a vásárlók számára. Így járt el a Volvo is. Az egykori svéd márka idei nagy durranása minden kétséget kizárólag a vadonatúj EX60 volt – vagyis egy SUV –, de emellett az eladási adatok azt mutatják, hogy a 40-es sorozat – ami a kis szabadidő-autók kategóriájában foglal helyet – iránt is komoly az érdeklődés. Ahogy részleteztük is, Európában a kompakt SUV-okból adnak el a legtöbbet, ebből a megközelítésből pedig teljesen logikusan következik, hogy a Volvo nem szeretné, hogy a vásárlók elpártoljanak tőle, ezért frissítésekkel őrzi a lángot. A facelift érinti a belső égésű XC40-est, az elektromos EX40-est, illetve utóbbi kupés befejezésű verzióját, az EC40-est.
Ráncfelvarrásról beszélünk, és ahogy ilyenkor lenni szokott, átfaragták az autó külsejét. A sajtóanyag karakteresebb és modernebb megjelenést említ, azonban a képek tanúsága szerint sokkal inkább csak arról van szó, hogy az XC40 „arca” sokkal jobban hasonlít immáron az XC90-esére. De átszabták a fényszórókat, új lökhárítók és sárvédők kerültek az autóra, sőt a motorháztető sem a régi. Érdekes, hogy míg az XC40 és EX40 hátulján reszeltek egy kicsit (lámpák, lökhárítók, csomagtérajtó), addig az EC40 farán nincs változás.
A faceliftes változatokban természetesen a beltér is átalakult, ennek a fő ismérve az, hogy nagyobbak lettek a kijelzők, de ez mostanra amolyan kötelező papírforma egy-egy ráncfelvarrás alkalmával. Az új Volvók belterében egy 11,2 hüvelykes kijelző kapott helyet, amely nemcsak nagyobb, hanem a gyártó elmondása szerint élesebb, gyorsabb és egyszerűbben kezelhető. Fontos újdonság az is, hogy a Google AI-asszisztense, a Gemini is része lett a rendszernek, így a sofőrnek a mesterséges intelligencia segíthet akár az üzenetek kezelésében, akár az útvonal megtervezésében. Bár a 40-es sorozat mindig is az igényesebb kompakt SUV-k közé tartozott, ebben a tekintetben előrelépés történt: új kárpitok és dekorelemek jelentek meg, és a hangulatvilágítást is frissítették.
Eltérve a beltértől, mindenképpen ki kell emelni a Volvo egyik legfontosabb ismérvét: a biztonságot, amelyre ezúttal is nagy hangsúlyt fektettek. Szinte mindegyik kamera és radar új, illetve a vezetéstámogató rendszereken is fejlesztettek. Ez egyebek mellett abban is visszaköszön, hogy a Pilot Assist már sávot is tud váltani, továbbá bekerült a 40-es sorozatba is az ajtónyitási figyelmeztetés.
Ami pedig a hajtásláncot és annak teljesítményét illeti, nos, a Volvo az utóbbi időben nem kényezteti el a sajtó munkatársait a motorpalettával kapcsolatos információkkal, most is csak az elektromos kínálatot ecsetelik a facelift kapcsán. Annyit viszont elárultak, hogy lesz 1,5 literes és 2 literes benzinmotor is. Ami az elektromos hajtást illeti, 66, 67, 79 és 82 kWh-s akkumulátor is elérhető, a teljesítmény 204, 238, 252, 408 és 442 lóerő lehet. A legnagyobb hatótávolságot a hátsókerék-hajtású, nagy aksis kivitelek tudják, akár 584 kilométert is meg tudnak tenni két töltés között.
Renault: A vásárlók nem kísérleti nyulak!
Még márciusban a Futuready 2030 terv részeként beszélt arról Francois Provost, a Renault első embere, hogy le kell rövidíteni a fejlesztési időket, és hatékonyabbá kell tenni a teljes fejlesztési-gyártási folyamatot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy új modellt a koncepció véglegesítésétől számítva két éven belül gyártásba kell küldeni.
A Twingo és a Dacia Spring esetében már eleve a kínai részleg segítségét vették igénybe, hogy csökkentsék a fejlesztésre szánt időt, a cél pedig az, hogy ezt a folyamatot a Renault Párizs melletti műszaki központjában fejlesztett autókra is átültessék. Provost szerint azonban a kínai sebességnek is megvannak a maga korlátai.
Az Automotive News összeállítása szerint a Renault első embere egy kerekasztal-beszélgetésen azt mondta a sajtó képviselőinek, hogy „A Renault-nál úgy véljük, hogy a két év a minimálisan szükséges idő a minőség garantálásához, különösen ahhoz, hogy több millió kilométert tegyünk meg valós körülmények közötti teszteken, téli és meleg időjárási viszonyok között, kiszűrve a szoftverhibákat és egyéb problémákat”.
Ezzel arra utalt, hogy a kínai gyártók nem egy esetben 16–18 hónap alatt dobnak piacra egy új modellt, és lényegében a vásárlókkal végeztetik el – élesben – a tesztelést, ami a tartósságra és a biztonságra vonatkozik. Erre a kínai hatóságok is rájöhettek, ugyanis az utóbbi időben már intenzív minőségi és biztonsági ellenőrzésekbe kezdtek, amik meglepetésszerű vizsgálatokat is magukban foglalnak.
Francois Provost leszögezte, hogy a két évből nem engednek, akkor sem, ha a riválisok még tovább fogják feszíteni a húrt.
