Itt, a vadkeleten politikusoknál ritka az őszinteség, pláne a mostanihoz hasonló, kampányokkal fűszerezett időkben, de a liberálisok volt kormányfőjének mégis volt nemrég egy ilyen pillanata. Beismerte, hogy a legalacsonyabb jövedelműeket a legjobban kizsebelő regáti adórendszeren akkor sem tudnának változtatni, ha akarnának, mert az állam intézményrendszere erre képtelen. Nagy tétben mernénk fogadni rá, hogy ha harcba száll az államelnöki székért, az egykori tábornoknak nem az lesz a fő haditerve, hogy ezen változtasson.
Gyakran került szóba e hasábokon, hogy a hazai adórendszer a kis jövedelműeket sarcolja meg a legkíméletlenebbül. Egy munkáltatói szövetség nemrég készített a témában egy, a régió országainak gyakorlatát összehasonlító elemzést, melyre gyakran hivatkoznak újabban a médiában. De emellett a tavasszal a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is készített hazánkról egy országjelentést, amiben világosan kimondták, hogy a munkavállalók adóterhei nálunk magasabbak, mint az OECD-tagállamok zömében. Románia másfél éve nyújtotta be csatlakozási kérelmét ehhez a fejlett piacgazdaságok ligájaként is ismert szervezethez, s megkapta a formális jóváhagyást is a belépéshez, de a csatlakozásra egyhamar aligha kerül sor, szakberkekben pár évre teszik ezt a határidőt. De az említett jelentésre visszatérve, ezek a szakik a jövedelmi egyenlőtlenségek mérséklését célzó lépésként javasolták a regáti kormányzatnak a progresszív adózásra való áttérést. Zárójelben: a progresszív adózás témakörén a mostani koalíció két pártja néha szórakoztató nyilatkozatpárbajba keveredik egymással, de a szócséplés mögött semmi érdemleges nincs a háttérben.
Mindenesetre a hamarosan minden bizonnyal az ország vezetésére is bejelentkező extábornokot a napokban ismét szembesítették egy sajtótájékoztatón a fentebb említett országjelentésben megfogalmazott javaslattal. A hadvezér egyszer bebizonyította, hogy a kérdést sem értette meg igazán, mert azt válaszolta, hogy a liberális párt az egykulcsos adórendszert támogatja, mert az hatékony, és tovább hárított minden érdemi állásfoglalást azzal a kijelentéssel, hogy az adórendszerről az üzleti szféra képviselőivel kéne egyeztetni. Azt nem tette hozzá, hogy a koalícióban konszenzusos gyakorlat, hogy az üzleti szférát formaságból mindig megkérdezik az ilyen lépésekről, csak sosem veszik figyelembe a javaslatokat. És a nyilatkozat végén jött a valószínűleg akaratlan beismerés, amikor azt mondta, hogy az ország technikailag sincs felkészülve a progresszív adózás bevezetésére, mert a digitalizáció jelenlegi szintje ezt nem teszi lehetővé. Vélhetően ő is olvasta azokat a szakértői jelentéseket, melyek szerint a hazai intézményrendszernek a jelenlegi szakmai és műszaki felkészültségével ez a feladat megoldhatatlan. És – a közemberek életére fabatkát sem adó hamisítatlan tábornokként – egy szóval sem ígérte, hogy ezen a helyzeten valamit is próbálna változtatni. Neki és pártjának is jó az, ha a gazdagoknak a koldus fizet.
