Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Bár 2022-t írunk, még mindig mindennapos a romániai szülészeteken a kisbabák anyukájuktól való elválasztása – hívja fel a figyelmet közleményében az Erdélyi Nők a Szülésért Mozgalom.
Számtalan rossz gyakorlat van érvényben, és rengeteg visszaélés történik a romániai szülészeteken, ami traumatizálja az anyákat, babákat és családokat, sőt magukat az egészségügyi dolgozókat is. Az anya tájékozott beleegyezése, engedélye nélkül vagy éppen tiltakozása ellenére végzett beavatkozások, eljárások, a méltóságát sértő kommunikáció, az érzelmi, sőt fizikai bántalmazás – vagy csak „egyszerűen” az empátia és odafigyelés hiánya egy nagyon sérülékeny helyzetben – nap mint nap előfordulnak. Az Erdélyi Nők a Szülésért Mozgalom rendszeresen kap olyan jelzéseket, amelyek igazolják, hogy az anyák és kisbabák szeparációja 2022-ben is mindennapos Romániában. Sajnos, a legtöbb anya, család, amikor ilyen helyzetbe kerül, fél jelezni tiltakozását, egyet nem értését a kórháznak, mert tart a lehetséges retorzióktól.
Lehetetlen rangsorolni a szülészeti erőszak különböző típusait, de talán a szeparáció az, amitől a legtöbben, legközvetlenebbül szenvednek, amely talán a leginkább mutatja a rendszerszintű problémákat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az összes, a témában érintett nemzetközi szakmai szervezet egyetért abban, hogy szülés után az anya és újszülöttje háborítatlan együttléte, az aranyóra és annak folyatása, a 24 órából 24 órás állandó együttlét biztosított kellene legyen mindenki számára. Ez kellene legyen a normális, nem pedig a kivétel. Nem kellene külön harcolni érte, hanem alanyi jogon kellene járnia minden anya és kisbaba számára – szögezik le közleményükben, és arra biztatnak minden nőt, anyát, akit szülése előtt, alatt, után egy egészségügyi intézményben megaláztak, nem tájékoztattak megfelelően, visszaéltek a kiszolgáltatottságával, kényszerítették, zsarolták, fizikailag vagy lelkileg bántalmazták, hogy csatlakozzon a csoportjukhoz, ahol biztonságos közegben, ítélkezés nélkül oszthatja meg a vele történteket, névtelenül is, támogatást kaphat, sőt konkrét segítséget panasza hivatalos megfogalmazásában, amennyiben így dönt.
Fontos tudatosítani, hogy az „egyszerű” szeparáció is szülészeti erőszak, ha az anya beleegyezése nélkül, sőt tiltakozása ellenére történik. Érvényes betegjogi jogszabályokkal is ellentétes, hogy egy kiskorú gyerekkel (hát még egy újszülöttel) ne lehessen ott állandóan az egyik szülő. Az anya-csecsemő szeparációnak előnyei nincsenek, hátránya viszont annál több. Hosszú távú testi-lelki következményei vannak a szoptatási nehézségektől, a kötődés sérülésén át a szülés utáni depresszióig (nem mellékes, hogy kutatások szerint a szülés utáni első egy évben az anyai elhalálozások vezető oka az öngyilkosság). Tudományos bizonyíték alapú érvek nem léteznek, amelyek a szeparációt támasztanák alá; annál több szakmai érv van arra nézve, mennyire jó, hasznos, természetes, sőt költségkímélő az anyákat hagyni együtt lenni kisbabájukkal kórházi tartózkodásuk alatt. Császármetszés és koraszülés esetében is!
A Covid-világjárvány idején több országban, Romániában is, olyan embertelen protokollok voltak érvényben, amelyek – minden nemzetközi ajánlás dacára – az anyák és kisbabáik elválasztását írták elő (pl. a 2020/555. számú minisztériumi rendelet, amely alapján a Covid–19-gyanús vagy fertőzött anyákat és újszülöttjeiket elválasztották, valamint megtiltották a szoptatást és az anyatejjel való táplálást). A szülészetek a következő indokokkal/körülmények között választották el az újszülötteket az édesanyáktól:
– amíg ki nem jött a teszt negatív eredménye, nem lehettek együtt;
– ha a teszt eredménye pozitív volt az anya esetében, addig nem kapta meg kisbabáját, amíg nem lett negatív a teszt, ez pedig néha hetekbe telt.
Mindeközben a nemzetközi szakmai szervezetek (a WHO is) már 2020 áprilisában siettek széles körben felhívni a döntéshozók figyelmét, hogy a pandémia elleni intézkedéseknek nem szabad felülírniuk a szakmai konszenzus övezte baba- és anyabarát gyakorlatokat.
Az Egészségügyi Minisztérium a 2021/434. számú rendeletével, tehát gyakorlatilag 2021. március végétől hatályon kívül helyezte a fenti, nagyon káros, anyák és kisbabák tízezreit traumatizáló rendeletet. Mégis, a romániai szülészetek közül sokban a mai napig létezik a szeparáció gyakorlata: akár általánosan (mert már pandémia előtt is „úgy szokták”, hogy elveszik az újszülöttet az anyától és az újszülöttosztályra helyezik, és aki akarja, menjen szoptatni oda), akár a régi Covid-protokollok maradványaként.
Mivel ugyanakkor csak ajánlások vannak, a kórházak saját protokollokat dolgozhatnak ki, amelyekre hivatkozva a szeparáció mellett dönthetnek. Mondhatni, hogy ahány kórház, annyi szokás: van, ahol fel sem merül a szeparáció; van, ahol csak mondjuk a császárosokra érvényes, és van, ahol mindenkire; van, ahol a Covid-ellenes intézkedésekkel igazolják; van, ahol mindig is így volt, Covid előtt is, és most is így van.
A WHO leszögezi, hogy amennyiben az éppen megszületett gyermek egészséges, azonnal meztelenül az édesanyja ugyancsak meztelen mellkasára kell helyezni, és legalább egyórás zavartalan együttlétet kell számukra biztosítani (aranyóra). Ezalatt az újszülött ösztönösen megkeresi édesanyja emlőjét, és rákapcsolódva megkapja azt a pár csepp kolosztrumot (előtejet), amely az első immunizációt is jelenti számára.
A tápanyagokban és antitestekben rendkívül gazdag előtej az első pár napban a legmegfelelőbb táplálék a gyűszűnyi gyomrú újszülöttnek. A szoptatás megkezdése közvetlenül szülés után csökkenti a fertőzések, betegségek és gyermekhalandóság kockázatát; a baba gyorsan megnyugszik édesanyja mellkasán, szívverése, vércukorszintje, légzése hamar normalizálódik; a szopási reflex ilyenkor nagyon erős, a közvetlenül szülés után anyjuk mellére került csecsemőknek (és anyjuknak) valószínűbb, hogy később sem lesz problémájuk a helyes szopási technikával; az anya szempontjából kulcsfontosságú a tejtermelés beindulásában, sőt a placenta távozását is megkönnyíti.
Még császáros szülések után is javallott az azonnali bőrkontaktus: az anya számára stresszoldó hatású, segít pozitív élményként megélni szülését. Az aranyóra csökkenti a szülés utáni depresszió, valamint a gyermekelhagyás kockázatát; az ezt megélő anyák szervezetében nagy mennyiségű természetes oxitocin termelődik, amelynek hatására könnyebben ráhangolódnak gyermekükre, hamarabb ráérezhetnek szükségleteire, ösztönösen jobban figyelnek a csecsemő jelzéseire.
Mozgalmunk tagjai és az összes romániai édesanya érdekében azt kérjük, az illetékes romániai intézmények mindegyikében szüntessék be a rutinjellegű szeparáció káros gyakorlatát. Hangsúlyozzuk ugyanakkor, hogy valóban vannak esetek, amikor az édesanya egészségi állapota miatt néhány óráig, napig nem tudja ellátni gyermekét: ilyen esetekben sem a szeparáció a legjobb megoldás, hanem az anya kérésére a másik szülő vagy kísérő bevonásával a helyzet emberséges, a nemzetközi, tudományos bizonyíték alapú gyakorlatokra építő megoldása. Az ideális az lenne, ha a kisbaba gondozása az egészségügyi személyzetre csak abban az esetben hárulna, és csak arra az időre, órára, napra, ha és amíg anyja, apja, más hozzátartozója vagy gondozója ezt kéri a személyzettől.
Még az inkubátorban lévő, állandó orvosi felügyeletre szoruló koraszülött babáknál is lehetővé kell tenni szüleik jelenlétét, érintését, a stabilizálódott állapotú koraszülött babáknál pedig a bőr-bőr kontaktuson alapuló kengurumódszert. Időre született, egészséges kisbabák és anyák szétválasztása idejétmúlt, káros gyakorlat, amelyet azonnali hatállyal fel kellene számolni a romániai szülészeteken.
Az Erdélyi Nők a Szülésért Mozgalom