Zárult a XIII. Csűrszeminárium

Kutatás, előadás, fiatal(os)ság, közösség

Csütörtön zárta munkálatait a Csíkfalvi Csűrszeminárium idei, immár tizenharmadik kiadása, amely egyben a Sapientia EMTE marosvásárhelyi kara alkalmazott társadalomtudományok tanszék kommunikáció és közkapcsolatok szakos hallgatóinak nyári terepgyakorlata is.

A hétfői kezdőnapon két előadás szerepelt a programban: délelőtt dr. Gagyi József professzor a Csűrszemináriumok történetéről beszélt, általános környezetbe, a Csend és zaj projektbe ágyazva. Ezután a módszertani eligazítás zajlott a kérdőívezés gyakorlatáról, majd a hallgatók Vadadba és Búzaházára mentek felméréseket végezni, este kerekasztal-beszélgetés zajlott, ahol négy nyárádmenti polgármester számolt be az elmúlt tíz év kihívásairól, változásairól. Kedden két tudományos előadást követhettek a résztvevők: dr. Sólyom Andrea az ember és medve kapcsolatáról, dr. Ábrán Ágota a gyógynövénytermesztésről beszélt, napközben a műhelygyakorlat zajlott, két volt hallgató, Portik Tímea és Szabó Hunor az online marketingről beszélt a hallgatóknak. Szerdán egész napos műhelygyakorlat keretében Jakab Tibor a fényképelemzési technikákat ismertette, csütörtökön délelőtt dr. Jakab Albert Zsolt az emlékezésről és emlékjelállításról beszélt. Zárás előtt a hallgatók, akik a második félévben különböző cégeknél gyakorlatoztak, bemutatták munkájukat, tapasztalataikat, és a jövő évi záródolgozatokról is szó esett.

Új környezetben dolgoznak

A hallgatók nyári terepgyakorlatának keretét kitágították, de fontos, hogy kijöjjenek Csíkfalva községbe, ahol adott egy környezet, ahol együtt tudnak lenni, ahol a diákokkal, a kollégákkal kötetlenebb környezetben sokféle kérdést meg tudnak beszélni – mondta el lapunknak dr. Kovács Barna adjunktus. – Nagyon fontos az, hogy a hallgatók idegen környezetben kell feladatokat teljesítsenek, mint például a kérdőívezés, alkalmazkodniuk kell egy adott helyzethez, és örülhetnek a teljesítmény sikerének. Egyúttal a diákok egy új társadalmi közeget és környezetet ismerhetnek meg, ugyanakkor igen jó alkalom adódik a munkamegbeszélésekre is. A hallgatók sokat tanulnak év közben, de amikor ide kijönnek, az emberek mondják meg, hogyan is működik, és hogyan lehet alkalmazni az ismereteket.

Az MTA támogatásával

A kommunikáció szakos hallgatók 2004 óta járnak Csíkfalva községbe nyári terepgyakorlatra, kutatásokat végezni változó tematikában. A falunak megvan a saját élete, de mindig vannak változások is, ezt is vizsgálják, érdekes eredményekkel. Második éve a Magyar Tudományos Akadémia Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok rendszeréből magyarországiakkal közösen pályáztak kutatásra, és azt vizsgálják, hogyan alakul át a vidék a különböző régiókban, milyen különbségek voltak ezelőtt, milyen különbségek csökkentek, tűntek el és milyen újak jelentek meg. A család, a környezet, a gazdálkodás változásait vizsgálják Csíkfalván, Székelyudvarhely környékén és egy határ menti térségben. Tavaly mintegy 300, idén 60 kérdőívet töltöttek ki, ezek adnak egy adathalmazt, a feldolgozás után pedig a részeredményeket összehasonlítják.

Évente mintegy 30 diák járt ki a községbe 2004–2015 között, azóta mintegy 20-an végzik itt a terepgyakorlatot. Amikor évfolyamtalálkozókra összegyűlnek, ha nem is az első, de a második témaként biztosan a csíkfalvi terepmunka vetődik fel, mert ez napi huszonnégy órás program, együtt vannak a fiatalok, tehát közösségépítő tevékenység is, kirándulás is, megismerik a falusi világot, az itteni tapasztalatok új környezetet nyitnak, új látásmódot adnak számukra – értékelte az eddigi tapasztalatokat lapunknak dr. Gagyi József professzor, hozzátéve, hogy az utóbbi években a fiatalabb tanároknak köszönhetően már nemcsak a terepen kutatnak a hallgatók, hanem előadókat hívnak, munkacsoportok működnek, egyre összetettebb a tevékenység.