William Edward Boeing 140 éve született

Száznegyven éve, 1881. október 1-jén született William Edward Boeing, a repülés amerikai úttörője, a nevét viselő repülőgépgyár alapítója. Az MTVA Sajtóarchívumának portréja:

Wilhelm Eduard Böing néven Detroitban jött a világra a Németországból kivándorolt Wilhelm Böing és a bécsi születésű Marie Ortmann fiaként, ő nevét már angolos formában, Boeingként használta. Módos családból származó apját a szülei nem támogatták, de ő boldogult az Újvilágban, fakitermeléssel és ércbányászattal szerzett vagyont. Halála után felesége újra férjhez ment, félárván maradt gyermekei jómódban nevelkedtek. William Svájcban, majd 1903-ig a Yale Egyetemen tanult, ezután ő is a faiparban próbált szerencsét. Újabb erdőket és fatelepeket vásárolt, az újonnan megépített Panama-csatornán keresztül nyereséggel szállította nyugati parti faáruját a keletire.

Az 1909-es seattle-i, a nyugati parti fejlődést bemutató világkiállításon látott először repülőgépet. A lenyűgöző látvány örökre megváltoztatta életét: pilóta képesítést szerzett, majd egy hidroplánt is vett. Amikor a részenként szállított és összeszerelt gép újfent darabokban végezte, az alkatrészekre váró Boeing türelmét vesztve úgy döntött, a haditengerészet mérnökeként szolgáló barátjával, Conrad Westervelttel saját repülőgépet építenek. Első modelljük, a 7,5 méter hosszú, kétfedelű Bluebill (réce) hidroplán fából, dróthuzalból és vászonból épült, első útját 1916. június 15-én tette meg. Boeing a Washington Egyetemen finanszírozta a tesztrepülésekhez szükséges szélcsatorna megépítését, cserébe a repüléstan oktatásának elindítását kérte.

A barátjával alapított Pacific Aero Products vállalat 1916. július 15-én kezdte meg működését, nevét 1917. május 17-én változtatták Boeing Airplane Companyre. Az első világháborús amerikai hadba lépés felvirágoztatta az üzletet, csak abban az évben 50 oktatógépre, illetve felderítő hidroplánra kaptak megrendelést a haditengerészettől. A háború után bútor- és csónakgyártással is foglalkoztak, majd a polgári repülés igényeinek megfelelő gépek gyártásába kezdtek. Első nemzetközi légipostajáratuk, egy C-700-as gép – fedélzetén William Boeinggel – 60 levelet vitt Vancouverből Seattle-be.

A kifogástalan minőséget, a részletek finom kidolgozását megkövetelő Boeing fakereskedőként és repülőgépgyártóként is az új technikai vívmányok alkalmazására törekedett. 1927-ben vízhűtéses helyett léghűtéses motorokat kínálva ő nyerte meg az amerikai posta által a Chicago–San Francisco légipostajárat üzemeltetésére kiírt pályázatot. Rövid idő alatt 26 repülőgépet kellett forgalomba állítania, a félmilliós óvadékot saját vagyonából tette le, de kockázatvállalása nem volt hiábavaló. A tucatnyi emberrel indított kis vállalkozásból több vállalat egyesülésével 1929. február 1-jén létrejött a United Aircraft and Transport Corporation, amelynek már ezernél több alkalmazottja volt. A repülőgépek mellett gépmotorokat és propellereket is gyártottak, légi járatokat működtettek, Kaliforniában pilóta- és repülőgépkarbantartó-képző iskolát tartottak fenn. A nagy gazdasági világválság idején Boeing úgy támogatta cégét, hogy 421 ezer dollárért burmai tikfából készült luxusjachtot rendelt ajándékba a feleségének. 1933-ban gyártották az első valóban modern utasszállító gépet, a teljes egészében fémből készült Boeing-247 gyorsabb, biztonságosabb és kényelmesebb volt, mint bármelyik vetélytársa.

A vállalat további terjeszkedését megakadályozták az 1934-ben hozott trösztellenes törvények, amelyek előírták a repülőgépgyártás és -üzemeltetés szétválasztását. Boeing három részre bontotta vállalkozását, így jött létre a United Aircraft Corporation repülőgépgyártó, a Boeing Airplane Company, a The Boeing Company elődje, illetve a United Airlines légitársaság. 

Az üzleti ügyekben rendkívül találékony Boeing ezután lemondott a vállalat vezetéséről, részvényeit is eladta. A légiközlekedésért tett elévülhetetlen érdemeiért még ebben az évben Daniel Guggenheim-éremmel tüntették ki. Boeing 1942-ben megvásárolta az Aldarra farmot, ahol fajtatiszta szarvasmarhákat és birkákat tenyésztett, gazdaságát teljes egészében gépesítette, működése minden részletét személyesen felügyelte. Faipari és ingatlanvállalkozását 1954-ig folytatta, mellette versenylótenyésztésbe kezdett, 40 telivér lóból álló istállójához a híres zsokét, Basil Jamest szerződtette. Nyaranta családjával kihajózott luxusjachtjával, a Taconite-tal, amelyet minden technikai újdonsággal felszerelt, az övé volt az első civil hajó, amelynek rádió adó-vevője, illetve később radarja volt.

A Boeing Airplane Company csak a második világháború kitörése után tudott talpra állni. A világháború idején az alapító tanácsadóként tért vissza volt cégéhez, amely harci repülőgépek gyártására összpontosította erőit. 1954-ben Boeing egészsége megrendült, de még részt vett a vállalat utasszállító sikerszériáját elindító Boeing 367-80 (Dash 80) felavatásán. Ebből a típusból fejlesztették tovább a cég világvezető szerepét megalapozó 707-es sugárhajtású gépet és a világ legismertebb géptípusát, az 1970-ben szolgálatba állított 747-es Jumbo Jetet (fotó).

Boeing 1956. szeptember 28-án, a Taconite fedélzetén halt meg szívrohamban, hamvait Brit Columbia partjainál, kedvenc vitorlázóhelyén szórták a tengerbe. 1966-ban az ohiói Daytonban a repülés, 1984-ban a kaliforniai San Diegóban a nemzetközi repülés halhatatlanjai közé választották.

A 2001 óta chicagói székhellyel működő Boeing óriásvállalat ma csaknem 142 ezer embert foglalkoztat, 2020-ban az 54. helyen szerepelt a világ legnagyobb vállalatainak a Fortune Magazine által összeállított listáján. A cégnek ugyanakkor jelentős veszteségeket kellett elkönyvelnie a szoftverhiba miatt 2019–2020-ban repülési tilalommal sújtott Boeing 737 MAX újgenerációs gépek áttervezési költségei és értékesítésének nehézségei miatt.