A voksolás az EU teljes tisztújításának nyitánya
Körülbelül 400 millió választásra jogosult európai uniós állampolgár adhatja le a szavazatát a 28 uniós tagállamban vasárnap estig, hogy megválasszák az Európai Parlament 751 tagját, majd ennek függvényében, a következő hónapokban az Európai Unió intézményrendszerének teljes vezetése megújul.
Körülbelül 400 millió választásra jogosult európai uniós állampolgár adhatja le a szavazatát a 28 uniós tagállamban vasárnap estig, hogy megválasszák az Európai Parlament 751 tagját, majd ennek függvényében, a következő hónapokban az Európai Unió intézményrendszerének teljes vezetése megújul.
Az idei a nyolcadik EP-választás 1979 óta, amikor az európai polgárok először választhattak maguknak közvetlenül képviselőket a strasbourgi közösségi parlamentbe. Az EP feladatai és jogkörei az évtizedek folyamán jelentősen kibővültek, ám a választási hajlandóság, a részvétel ezzel párhuzamosan folyamatosan csökkent. Az Európai Parlament arra igyekszik helyezni a hangsúlyt, hogy ez a választás most más, most minden eddiginél nagyobb a tét.
Ez önmagában azért is így van, mert a 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés a tagállamok szakminisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsával gyakorlatilag azonos jogalkotói szintre emelte a világ egyetlen olyan nemzetközi képviselőtestületét, amelynek tagjait közvetlenül választják. A korábban együttdöntésnek nevezett jogalkotási eljárást formálisan immár rendes jogalkotási eljárásnak hívják, és az uniós jog túlnyomó többsége ilyen eljárásban születik. A bizottság javaslatot tesz, majd a tanács és a parlament is megalkotja a maga által elfogadhatónak vélt változatot, és addig nem születhet meg a jogszabály, míg dűlőre nem jutnak egymással. A tanács és az EP egyetértése, megállapodása, kompromisszuma nélkül gyakorlatilag nem lehet uniós jogot alkotni, vagyis az EP lényegében megkerülhetetlen lett ebben a tekintetben.
Másrészt a Lisszaboni Szerződés értelmében az EP már nem csak jóváhagyja az uniós állam- és kormányfők döntését, hogy ki legyen az Európai Bizottság elnöke. Az Európai Tanács a jelöltet nevezi meg, a bizottság következő elnökét már az EP választja.
Az új parlament és az új bizottsági elnök megválasztását követően az Európai Tanács és az Európai Külügyi Szolgálat élére is új ember kerül, a személyek kiválasztásában pedig az is szerepet játszik, hogy a jelölt melyik országból, Északról, Délről, esetleg a 2004 előtti „régi” vagy a 2004 után csatlakozott „új” országból származik, melyik párthoz tartozik és milyen nemű. A sokismeretlenes egyenlet első eleme akkor válik ismertté, amikor az EP megválasztja a bizottság elnökét, és éppen ezért ez a többi poszt elosztására is hatással lesz.
Elsőként, csütörtökön Hollandia és az Egyesült Királyság választópolgárai járulhattak az urnákhoz, előbbiben 26, utóbbiban 73 mandátum sorsa dől el, bejutási küszöb egyik országban sincs.
A cseheknek pénteken és szombaton is lehetőségük vann szavazni, hogy ki legyen az a 21 politikus, akiket Csehország küldhet az EP-be. Erre azoknak a pártoknak lesz lehetőségük, amelyek a voksok minimum 5 százalékát meg tudják szerezni. Pénteken választottak az írek is, akiknek 11 képviselőjük lesz Strasbourgban, és ahol Nagy-Britanniához hasonlóan szintén nincs bejutási küszöb.
Szombaton Lettország és Szlovákia lakói valamint a máltaiak járulhatnak az urnákhoz. Lettországban nyolc mandátum sorsa a tét, a bejutási küszöb pedig négy százalékos. Máltán ilyen küszöb nincs, és hat mandátum sorsa dől el. Szlovákiának 13 képviselője lesz, és a voksok legalább huszada kell a bejutáshoz.
A legtöbb országban vasárnap tartják a választást, ráadásul van, ahol kötelező is szavazni; Belgiumban, Cipruson, Görögországban és Luxemburgban ez a helyzet. A belgák és a görögök 21-21, a ciprusiak és a luxemburgiak 6-6 mandátumról döntenek. Ciprus az egyetlen ország, ahol a voksok 1,8 százalékát kell megszerezni a bejutáshoz. A görögöknél 3 százalék a küszöb, Belgiumban és Luxemburgban pedig nincs.
Ezeken kívül vasárnap választ Magyarország, Ausztria, Bulgária, Horvátország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Olaszország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Spanyolország és Svédország is. A legtöbb mandátummal, 96-tal a legnagyobb népességű Németország rendelkezik. Ausztria 18, Bulgária, 17, Horvátország 11, Dánia 13, Észtország 6, Finnország 13, Franciaország 74, Olaszország 73, Litvánia 11, Lengyelország 51, Portugália 21, Románia 32, Szlovénia 8, Spanyolország 54, Svédország pedig 20 képviselői helyről dönt.
A tagállamok felében van bejutási küszöb. Kilenc országban, a horvátoknál, a cseheknél, a szlovákoknál, a franciáknál, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Romániában öt százalékos. Ausztriában, Olaszországban és Svédországban a voksok minimum 4 százalékát kell megszerezni, a görögöknél hármat, Cipruson pedig a szavazatok 1,8 százaléka kell az EP-be jutáshoz.
