Vitarendezés a Bolyaiak között

Bizonyára tudja a kedves olvasó, hogy Romániában 2013-tól a pereskedést megelőzendő a haragosoknak kötelező elmenni egy vitarendezőhöz (mediator), és ott próbálkozni peren kívül megegyezni. Sajnos sokan ezt csak formaságból tartják be, nem is igazán akarják igénybe venni a vitarendező által nyújtott békülési technikákat.

Benkő Zsuzsanna portréja ismeretlen festőtől (Az MTA Könyvtárának Bolyai János honlapjáról)

Bizonyára tudja a kedves olvasó, hogy Romániában 2013-tól a pereskedést megelőzendő a haragosoknak kötelező elmenni egy vitarendezőhöz (mediator), és ott próbálkozni peren kívül megegyezni. Sajnos sokan ezt csak formaságból tartják be, nem is igazán akarják igénybe venni a vitarendező által nyújtott békülési technikákat. A vitarendezést (békéltetőbírót) a Bolyaiak is ismerték, és ezt alkalmazták már jó 180 éve, egy nagyon izgalmas és szerintem máig is érdekes jogi kérdésben. Történt ugyanis, hogy Bolyai Farkas első feleségének kolozsvári szülei egymás között mutua fassiót kötöttek, mely azt jelentette, hogy amíg egy is él közülük, addig a gyermekeik nem örökölhetnek, az egyik élettárs elhalálozása esetén mindent a másik fél örököl. Mikor pedig ő is elhalna, akkor végrendeletük szerint osztozkodnak. A végrendelet akkoriban nagyon erős volt, és kik tudtak zárni belőle édesgyermeket is (ezt tudtommal a mai jog nem ismeri el). Így Benkő József és felesége a mutua fassióban felsorolták, hogy elhalálozásuk esetén ki az örököseik. Többek között Bolyai Farkasné Benkő Zsuzsanna is ott volt az örökösök listáján. Igen ám, de Benkő Zsuzsanna még édesanyja előtt meghalt, így az a jogi kérdés tevődött fel, hogy vajon Benkőék mutua fassiója szerint Bolyai Farkas örököl-e első felesége után, vagy csak annak fia, Bolyai János az örökös? Ugyanis időközben Bolyai Farkas másodszor is megnősült! Ami még érdekesebbé teszi ezt a jogi esetet, az az, hogy Kolozsvár szabad királyi városban nem ugyanúgy történtek ezek az örökösödési procedúrák, mint például Marosvásárhely szabad királyi városban. Ugyanis a tekintetes nemes tanács elhatározhatta, hogy a nemes város érdekeit milyen ingatlanörökösödési eljárások szolgálják eredményesebben!

Szerintem ez a jogi kérdés valamilyen formában ma is aktuális. Ha egy személy megözvegyül, és utána újból megnősül, akkor vajon örököl-e az első házastársának szülei elhalálozása után? Vagy csak az első házasságból származó gyerekek örökölnek? Véleményem szerint (de ezt egy jogász kell megerősítse), Bolyai Farkas éppen azért nem örökölhetett első házasságabeli apósáétól, mert igaz, hogy apósa, Benkő József még az első feleség, Benkő Zsuzsanna életében meghalt, de az öreg szülők között mutua fassió volt, amely értelmében mindet a másik fél örökölt. Így csak anyósa halála után örökölhetett volna, ha nem házasodik újból meg. Tehát csak egyedül Bolyai János lett Benkő Zsuzsanna örököse. Ezen is érdemes elgondolkodni. A valóságban János, alig kapott néhány száz forintot az anyai örökségéből. És, ha nehezen is, de ezen is túltette magát.

Továbbá, ehhez még hozzájárult az, hogy Kolozsvár nemes tanácsa hogyan kezelte az ilyen örökösödési helyzetet. Lám, a Bolyai-kutatók jogi kérdésekben is kapnak igazi csemegét. Ezért döntött úgy Bolyai Farkas, hogy az örökösödési pert megelőlegezendő, az alábbi vitarendezési szerződést írják alá fiával, Bolyai Jánossal.

Az eredeti okirat¹

Meghalván a’ közelebb múlt 1827-dik esztendő utolsó órájában néhai kedves emlékezetű kolozsvári chirurgus Sz. Benkő Jósef özvegye Bachmann Juliánna asszony, (nékem Bolyai Farkasnak volt Anyósom, ’s nékem Bolyai Jánosnak Nagy Anyám); egyikünk sem tudván a’ megírandó környülállásokban mi a’ törvény szerint való igazság a’ successora nézve; hogy én Bolyai Farkas néhai Feleségem halála után tett második házasságomból származott kis fiú és árvaságra maradott gyermekem imputatióját elkerüljem, és én is Bolyai János kis Ötsémnek jussát meg ne sértsem: megbíráltuk oly formán; hogy a’ mit ezen tárgyban ítélni fognak, azon minden apellatio nélkül megnyugszunk.

Néhai Benkő Jó’sef 1810-ben egy minden törvényes formákkal bíró Instrumentumot készítettett Feleségével Bachmann Juliánnával együtt; melyet ugyan abba Mutua fassiónak, utolsó-rendelésnek és Testamentumnak neveztek. Mindezek szerzemény volt, 308 az-az háromszáz nyolc M forinton kívül, és az után semmit se szereztek, sőt szerzemények apadott. Ezen Testamentum szerint, amint ott meg van írva, tsak Susánna Bolyai Farkasné volt még életbe gyermekeik közül, ’s egy Jósef nevű fiak árvája, és egy Juliánna nevű leánynak árvái.

Azt rendelték, hogy valamíg él egyiknek, addig egy successorok se kérhessen semmit ki, a’ minden szerzeménybeli successió elvesztése büntetése alatt; az után pedig a’ Julianna árvái, a’ Jósef árvái és Bolyai Farkasné osszák azt a’mi marad három egyenlő részre a’ Nemes Város Municipális Törvénye szerint.

Hozzá vagyon azonban téve: 1. Hogy néhai fiaknak Jósef özvegye semmi részt ne kapjon. 2. Sőt az árvája sem, ha rosszul viseli magát. 3. Hogyha pedig addig, míg mind a’ ketten halála meg esnék, gyermekeik közül valamelyik elhaláloznék, azon esetben annak successorai kapják annak részét. Itt már az a’ kérdés: hogy Bolyai Farkas Benkő Susánnának, ki még Édes Anyja életében holt-meg successora-é a’ kolozsvári törvény szerint? És mi ezen környülállásokba a’ successora nézve a’ törvényes igazság?

Kérdés még az-is: hogy azon Instrumentum a’ fennebbi 3 pontok szerint testamentum lévén, és alquisitiumokról szólván, a testamentáriusok ex testamento háreseké, vagy pedig ex successoré?

(Bolyai János írása)

Ezek mellett a’ fenn tisztelt a’ mutua fassiot magát és-a néhai Bachman Julianna aszszony halálával esett osztályt méltóztatván voltaképpen megvizsgálni, a’ mit ítélni fognak; azon mind a’ ketten appellatio nélkül megnyugszunk.

Írtuk MVásárhelyen, 1828-ban 15-ik Április.

Bolyai Bolyai Farkas

Matheosos et Phys. Prof.

Bolyai Bolyai János

Ts. K. Ingénier Fő-Hadnagy²

Tény az, hogy ez a vitarendező szerződés meghozta az eredményt, mert végül is nem lett per a Benkő Józsefék leszármazottjai között. Van esetleg esély arra nézve, hogy a Marosvásárhelyi Állami Levéltárban megkapjuk Benkő Józsefné született Bachmann Julianna asszony hagyatéki dossziéját. Mi csak annyit tudunk, hogy Bolyai János belenyugodott, hogy anyai örökségének jelentős részét Bolyai Farkas elköltötte. Bolyai János nem örökölt semmi ingatlant, és tíz év múlva hiába kérlelte apját a házasságához szükséges kaució beleegyezésébe, Bolyai Farkas nem volt hajlandó Domáldot kaucióban lekötni.

1 Az okirat Bolyai János által írt záradékát közölte Ács Tibor, p. 197)

2 MTA KK 25/46