2024. november 30., Saturday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Visszhang Dobrudzsából

Malkotsch – e nevet viseli az a kis dobrudzsai falu, amely egészen különleges történelemmel rendelkezik. 

Malkotsch – e nevet viseli az a kis dobrudzsai falu, amely egészen különleges történelemmel rendelkezik. A Duna-delta szélén fekvő települést 1843-ban 25 német család odatelepítésével alapították, az első katolikus német település volt Dobrudzsában. 1940-ben Hitler parancsára a Heim ins Reich mozgalom kapcsán 1100 személyt telepítettek innen Németországba. A faluban ott maradt minden: házak, templom, iskola, temető. A német múlt ma már csak a katolikus templomon és a temetőn látszik, minden mást „átvett” a román közösség. 
Vajda Ferenc Attila fotográfus évekig fényképezte a templom és a temető változásait, a gazdag anyagból pedig látványos és elgondolkoztató tárlat született. A képeket nagy méretben, vászonra nyomtatta az alkotó, így olyan látványt nyújtanak, mint a művészfotó és festmény keveréke. A marosvásárhelyi tárlatnyitóra csütörtökön délután került sor a Bernády Ház emeleti galériájában, ahol elsőként Borbély László, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány kuratóriumának elnöke üdvözölte a megjelenteket. – Mi itt élünk, értékelünk minden kultúrát – ez a tárlat ilyen szempontból is üzenetértékű. Eltűnt egy dobrudzsai német közösség, ami maradt utánuk, az nagyon kevés. Történetükből tanulhatunk: meg kell őriznünk kincseinket, hiszen láthatjuk: bármilyen kis közösség hozhat létre értékeket – mondta beszédében Borbély László.
Kósa András László, a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet igazgatója hozzátette: – A tárlatot immár a hetedik helyszínen mutatjuk be. A kiállítás a Vajda Ferenc ötlete volt, aki annak idején beállított az irodánkba, és elmesélte az ötleteit. Azóta is tart a barátságunk. Az első tárlata 2007-ben Árkoson volt, 2015 májusában a Balassi Intézetben már közösen mutattuk be ezt a kiállítást, majd Temesvár, Budapest, Pécs következett. Az az elképzelésünk, hogy ezután Stuttgartba visszük el. A célunk megmutatni, hogy mi marad egy közösség után, ha az távozik. Az ukrán sztyeppékről telepítették a Duna-deltába a német lakosságot, 1940-ben Németországba telepítették őket. Vajda Ferenc nem csak fényképész: Tulcea megyei parlamenti képviselő is volt, ismeri a megyét, ahol számos kisebbség él: török, német, lipován települések sora terül el a deltában, amely nagyon színes etnikumterület Románián belül. 
Amint azt Both Gyula, a marosvásárhelyi Marx József Fotóklub elnöke elmondta, ezt a kitelepítési jelenséget mi is nagyon jól ismerjük. – A bözödi tavat fotózzuk már jó pár éve, és láttuk, nincs aki vigyázzon a templomra, az iskolára. Akik az elhagyatott szász falvakba beköltöznek, csak lelakják a házakat, nem vigyáznak arra a hagyatékra, amit a németek építettek. A románok pedig nem törődnek azzal, hogy restaurálják őket. Sajnos az érték nem mindenki szemében érték. A Vajda Ferenc vászonképei különleges, nagyon drámai hangulatot tükröznek. Ezt a világot még fekete humorként sem lehet értelmezni – hiszen ez tragédia.
Végül Vajda Ferenc Attila szólt a jelenlévőkhöz. – Köszönöm mindenkinek, hogy itt lehetek. Azért vannak a képek vászonra nyomtatva, mert a fotográfia a festők műtermeiben született – ez egyrészt tiszteletadás, másrészt nem hiszek a kisméretű képekben. Amit ábrázolnak, az a borzalom, itt történik. Itt, Maros megyében is. Ez a képanyag 2007-ben készült. Most még rosszabb a helyzet, mint akkor volt. Remélem, hogy elgondolkoznak ezen mindazok, akik látják – hallottuk a fotóművésztől.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató