Visszatalálni önmagunkhoz

„A test kereszténységen alapuló kultúránk kitüntetett helye. Egész kultúránk erre van alapozva: a testre, amely a születés és megtestesülés, valamint a testre, amely a halál és feltámadás helye, és a testre, amely hangsúlyozottan anyagi voltában válik a feltámadás zálogává.” (Bodó Márta)

Fontos, érdekes könyv, idő kell végigolvasni, de megéri – sommázta véleményét a Testben élünk című gyűjteményes kötetről Nagy Miklós Kund művészeti író a május 5-i marosvásárhelyi könyvbemutatón, ahol Bodó Mártával, a könyv szerkesztőjével és Szőcs Csabával, a kolozsvári Verbum Kiadó igazgatójával beszélgetett. A Bernády Ház nagytermében Sajgó Ilona képző-művész textíliái és festményei biztosítottak különleges erőteret a tartalmas párbeszédhez.

A bemutatón jelen voltak Bodó Márta munkatársai és a kötet marosvásárhelyi szerzői is. Rajtuk kívül kolozsvári és határon túli szerzők írásait közlik, őket – érdekes módon – lábjegyzetben mutatják be a könyv szerkesztői. 

A Verbum Keresztény Kulturális Egyesület új kötetében 376 oldalon 38 szerző vallomása, tanulmánya olvasható a kereszténység, továbbá a magyar irodalom testképéről, test, lélek és szellem, test és egészség kapcsolatáról, születésről, szerelemről, házasságról, családról, nevelésről, betegségről, szenvedésről és halálról, a színészi testbeszédről, az életet adó táncról és napjaink felfordult világáról. Mindezt a teológus, orvos, pszichológus, költő, újságíró, tanár, filozófus, színész, zenész, táncpedagógus, szerzetes, pasztorálasszisztens, kórházi lelkigondozó, természetgyógyász, tudós sajátos szemszögéből. Valójában az életünk teljességéről szól a sok műfajú kötet, amely négy nagy fejezetre tagolódik: Testek, Test és lélek, A szenvedő test, Testben élve – a világban. A fejezeteket Demény Péter, Egyed Emese, Balázs Imre és Borsodi L. László egy-egy verse és egy esszé vezeti be. Majd az interjúk, hosszabb-rövidebb tanulmányok, vélemények, vallomások következnek. Szőcs Zsolt grafikái a borítón és a kötetben is aláhúzzák, kiemelik a lényeget. 

– Gond lehetett egybefoglalni ezt a rengeteg mondanivalót; hogyan született a könyv? – tette fel Nagy Miklós Kund a kérdést Bodó Mártának, aki főszerkesztő, irodalomtörténész, színikritikus, tanár, kommunikációs szakember egy személyben.

– A Keresztény Szó Könyvek sorozat hatodik kötete a Keresztény Szó katolikus kulturális havilapban megjelent írásokat gyűjti egybe, de nem csak – mondta a szerkesztő, aki bevallotta, hogy hosszabb ideje foglalkoztatja a kereszténységnek a testhez való viszonya. Saját testének betegségről szóló jelzései miatt a testről szóló első lapszámot mégis kolléganője, Bereczki Silvia szerkesztette. Az ő kezdeményezésére folytatták a témát a szenvedő testről, lélekről és szellemről összeállított lapszámmal, majd gyógyulása után Bodó Márta nagy lelkesedéssel fogott hozzá, hogy az anyagból készült válogatást kötetbe szerkessze, új szempontokkal, a testtel való kreatív munkáról szóló írásokkal kiegészítve. A szerkesztőt foglalkoztató gondolatból született egy művészi rajzokból és bibliai idézetekből álló színezőkönyv is, a gyermekeknek és felnőtteknek szóló relaxációs gyakorlatokkal. 

A kérdésre, hogy másképpen nézne-e ki a bemutatott kötet, ha nem a katolikus egyház megközelítésében dolgozta volna fel a témát, Bodó Márta úgy értékelte, hogy a test és lélek viszonya bármelyik keresztény felekezet számára érdekes kérdés, és nem biztos, hogy a protestánsok például nagyobb felszabadultsággal élik meg a testiséget. 

„Megállapíthatjuk, hogy a kereszténységnek voltak ugyan test-ellenes korszakai és irányzatai, de alapvetően az egészséges testi és a lelki-szellemi élet felépítésére irányította a figyelmet.” (Benyik György: Testellenes a kereszténység?)

Bár a mai világ sokféleképpen viszonyul a testhez, testiséghez, Nagy Miklós megjegyezte, hogy a kötetben sok olyan szerző szólal meg, akik alapszakmájuk mellett fontosnak tartották, hogy teológiai tanulmányokat is folytassanak, ahogy maga a főszerkesztő is tette. Bodó Márta elmondta, hogy a kereszténység és test viszonyának kultúrtörténeti áttekintése, továbbá a kötetben megszólaló sok egyéb szempont mellett a hiányérzet szülte saját tanulmányát A vágy tárgya, a tudás helye: testek a magyar irodalomban címmel. 

Az esztétikus és egészséges erotika magyar nyelven nehezen önthető szavakba, amire csak orvosi kifejezéseink vagy már-már trágárságnak minősülő hangulati értékű szavaink vannak – írja. A magyar irodalomban leírt testek többnyire női testek férfi szemszögből, a szerelmet főként férfivágyként, a szenvedést férfikínként mutatják be. Pedig az élet titkában, a születésben és a halálban a nőkre vannak utalva, „Jézus születését egy nő tette lehetővé”, „halála után egy nő, az anya karjaiban nyugodott”, „feltámadásának egy nő volt a tanúja”. A kortárs irodalomból Szabó T. Annával együtt mondja a szerző, hogy: „Adott a test. Bölcsesség széke lehet, a tudás letéteményese, mozdulataiban tapasztalatokat hordozó, továbbörökítő, gyümölcsöző. Áldás. Lehetőség. Adósság”. 

A beszélgetés során elhangzott, hogy a legérdekesebb írások az interjúk, így például Papp Lajos szívsebésszel, aki szerint „szívünk, mint templomban az oltár, a legvédettebb helyen van a mellkasban”, és születésünktől a halálunkig megállás, pihenés nélkül dolgozik a templomhajóhoz hasonló bordák, a szegycsont és a gerincoszlop védelmében.

Ozsváth Judit Pál Ferenccel, a mentálhigiénés végzettségű lelkipásztorral és Bernád Ilona népi gyógyászati kutatóval is érdekes témákról beszélgetett. Tanulságosak a zarándoklatokról írt beszámolók, amelyek arról szólnak, hogyan bontakozik ki a lélek, amikor testünket kihívás elé állítjuk. 

„Láttam, hogy az élet egyszerű,hogy mindent megkapunk, amire szükségünk van, de én, és gondolom, mindannyian belekeveredünk egy ördögi körbe, ahol a kis kérdések nagynak mutatják magukat, a gondok ránk nőnek és nem engedik látni a szemnek, amit valóban érdemes nézni és csodálni.” (Molnár Judit: Ha vándorként is, de otthon) 

Bár a testi és lelki szenvedésről szóló írásokból is válogatott, Bodó Márta elmondta, arra törekedett, hogy ne szenvedéskötetet szerkesszen, hanem egy olyan könyvet, amelyben a testbeni lét öröme is megszólal. Az egyensúly megteremtése volt a célja, és annak az erős keresztény hagyománynak a megismertetése, ami a miénk, továbbá a katolikus szó univerzális jelentésének, a vallás nyitottságának a bizonyítása. 

„Ezért ha tudjuk találkoztatni az embert önmagával, máris közelebb vittük Istenhez.” (Pál Ferenc: Isten „őrzésének” helye az ember)

Az önsanyargatás, a pasztoráció, báb és színész kapcsolata – hosszan lehetne sorolni a könyvben előforduló témákat. A szerkesztő szerint minden írás egy új világ, és számára az ókeresztény gyakorlatok újrafelfedezése ugyanolyan érdekes volt, mint a kortárs színészek, köztük Györgyjakab Enikő írása. 

Bereczki Silvia, aki a testről szóló eredeti lapszámot szerkesztette, elmondta, hogy nem volt könnyű kicsalogatni a szerzőkből a gondolatot. Megemlítette dr. Kolcsár Melinda endokrinológus szakorvost, aki szerint nem minden ép testben ép a lélek, és nem minden ép lélek van ép testben. Elmondta, hogy személyes tapasztalatai alapján nagy örömmel foglalkozott a tánccal, és Darvas Piroska segítőnővérrel sikerült a tánc jótékony hatásáról beszélgetnie. 

– A Verbum kiadó nem csak belső használatra szánt kiadványok, imakönyvek megjelentetésére törekedik. Hogy testellenes volna a kereszténység, ez alól veszi ki a talajt a kiadó neve is, ami arra a Szentírásból vett idézetre utal, hogy az ige testté lett, az Isten a megtestesülés útját választotta a megváltás útjának – vette át a szót Szőcs Csaba, a kiadó vezetője. 

A Keresztény Szó könyvek előző kötete, a Bereczki Silvia szerkesztette Sokarcú irgalmasság is ebbe az irányba mutat. A valóságot, az élet változatosságát szeretnék bemutatni, e téren keresik a saját útjukat és segítséget kívánnak nyújtani mindazoknak, akik ezzel a témával foglalkoznak – hangsúlyozta. 

– Fel lehet tenni a kérdést, hogy éppen akkor vesszük elő a test témáját, amikor a virtuális dolgok uralkodnak az életünkben? Erre azt tudom válaszolni, hogy amikor egy kis készülék révén a kezünkben van a világ, éppen most kellene visszatalálni önmagunkhoz, a testben való lét pozitív lehetőségeihez, amiről könnyebb írni, mint beszélgetni – tette hozzá a kiadó igazgatója, aki a sorozat korábban megjelent könyveire tekintett vissza és előre is, a tervbe vett örömkönyvre. 

„A test már nem valóság, hanem egy képzelet által megvalósítható anyaghalmaz. Ez pedig több veszélyt és kihívást rejteget az ember számára. Kihívás a folytonos kényszeres megfelelni vágyás, az a szenvedés, hogy a képet, amelyet agyunkban őrzünk magunkról, megvalósítsuk (de nem tudjuk).” (Réti Tamás: Testetlenül)

 

A könyvet a Verbum Kiadónál lehet megrendelni: Verbum Keresztény Kulturális Egyesület – Asociatia Culturala Crestina Verbum, str. Albert Einstein, nr. 2 400045 Cluj-Napoca, jud Cluj. Tel.: 0264/596-478, e-mail: terjesztés@verbumkiado.ro.