Visszahelyezték a homlokzati szobrokat

Emberközelben a fejedelem

Kedden nemcsak Bethlen Gábor fejedelem szobra került a talapzatára Marosvásárhely főterén, hanem visszahelyezték a Maros Megyei Múzeum természetrajzi részlegének otthont adó, a Székelyföldi Iparmúzeum egykori marosvásárhelyi székházának homlokzati szobrait is. Az épületet uniós támogatással újították fel, ennek részeként restaurálták a szoborcsoportot.

Délelőtt darus kocsival emelték le a szállítójárműről, majd egyenként a homlokzati timpanon alá helyezték a szobrokat, amelyeket az uniós támogatással elvégzett felújítási munkálatok részeként restauráltak. Traian Postelnicu bukaresti szobrászművész, szoborrestaurátor végezte el a munkát fővárosi műtermében. Lapunknak a múzeum kertjében elmondta, fél évet dolgozott a helyreállításon. A szoborcsoport az évtizedek során több mint 60%-ban tönkrement. Több helyen a rézlemez kilyukadt, a központi alak – a király – ölében levő kard vége nem volt meg, az egyik női alak karja is hiányzott. A legnagyobb kárt a galambok okozták. A szobrok belsejéből több veder galambürüléket, madárcsontvázat szedtek ki. A savas galambürülék károsította a szobrokat. Az ember is kárt tett bennük. A második világháborúban ugyanis golyószóró-sorozat érte a szoborcsoportot, levételkor a munkások megtalálták a golyókat, amelyek több helyen átszakították a rézborítást. A szobrászművész lapunknak elmondta, a hiányzó részeket pótolta, a szobrok hátát lemezekkel lezárta, hogy ne költözzenek bele a galambok, és bevonta korrózióálló oldattal és egy festékréteggel, ami több mint 50 évig megőrzi a felújított alakokat. A helyükre kerültek a bejárati ajtót két oldalról őrző női alakok is az erre kialakított fülkékben. A homlokzati szobrok díszvilágítást kapnak.
Amint többször is beszámoltunk róla, a Maros Megyei Múzeum természetrajzi részlege épületének renoválási költségeit a Maros Megyei Tanács a 2014–2020 közötti regionális operatív program 5-ös prioritási tengelyének 5.1-es kiírása alapján pályázta meg. A Természetrajzi Múzeum felújítási tervének összértéke 11,3 millió lej volt, ebből 9,2 millió  vissza nem térítendő támogatás. A pénzből az épület felújítása mellett egy gyógynövénykertet és sétányt is  kialakítanak az udvaron, és átrendezik a termeket. A múzeum felszerelését fejlesztik, új kiállítási tárgyakat és két érintőképernyős információs táblát vásárolnak.  A szerződés szerint a munkát 64 hónap alatt kell befejezni, azaz 2022 márciusáig.

Mint ismeretes, a Természetrajzi Múzeum az egykori Székelyföldi Iparmúzeumnak adott otthont. Létesítését a Székely Művelődési és Közgazdasági Egylet szorgalmazta 1885-től. A terveket Kiss István építész készítette. Az építési munkálatokat Soós Pál építőmester vezette. A kései historizmus és eklektika jegyében fogant, az antik világ és a reneszánsz korának építészeti formáit idéző homlokzatú épület oromzatát Róna József szimbólumokban gazdag szoborcsoportja díszíti. Központi alakja Attilát ábrázolja, a mellette helyet foglaló két női alak egyike Magyarországot, a másik Erdélyt reprezentálja, tulajdonképpen az  unió, a hun-székely rokonság allegóriája, mellettük a szélen a fiatal férfi a modern ipart, míg a lány alakja a székely háziipart ábrázolja. A historizáló timpanon épületplasztikai díszek között a budapesti Nemzeti Múzeum épületének homlokzata után ez a második legfontosabb korabeli alkotás az egykori Osztrák–Magyar Monarchia területén. A vakablaknyílásokba helyezett hölgyek a szövést és a fonást jelenítik meg.
Róna József 1861-ben született Lovasberényben, 1884-ig a Rosner nevet használta. Főleg köztéri szobrokat, műemlékeket, nagyobb épületekre díszítőelemeket – szobrok, reliefek, épületszobrok – és bibliai, mitológiai témájú kisebb méretű szobrokat készített. 1879-ben ösztöndíjas volt Bécsben. 1882-től három éven át Caspar von Zumbusch mesteriskolájában tanult. 1885-ben Berlinben római ösztöndíjat nyert az első nagyszabású szobrával, majd Antwerpenben és Párizsban is díjazták alkotásaiért. Legismertebb műve, Savoyai Jenő lovas szobra a budapesti Vár központi dísze. Készített szobrot Kossuth Lajosról (Szeged, Miskolc), Zrínyi Miklósról (Budapest), Erzsébet királynéról (Gödöllő), Szemere Bertalanról (Miskolc), Klapka Györgyről (Komárom). Szoboröntő műhelyt tartott fenn Budapesten, ahol (Erzsébetvárosban) 1939. december 31-én elhunyt.
A múzeum falfestményeit Götz Adolf, Lechner Ödön tervezte. A főbejárati tölgyfa ajtó Barholfy János asztalosmester munkája, míg a lépcsőház festett ablakai a Forgó és Társa – 1880-ban Budapesten alapított – üvegfestő műhelyből származnak. Az épületet három év (1890–1893) alatt húzták fel. A Székelyföldi Iparmúzeum székhelyét 1893-ban avatták fel.