Vissza a templomudvarba

Szent István királyra emlékeznek Marosvásárhelyen

– Nyilván az ünneplés egyúttal emlékezést is jelent, de olyanfajta emlékezést, hogy számba vesszük az értékeket, megnézzük a gyökereket, megnézzük azt, hogy azok a gyökerek még táplálóak-e, még hasznunkra vannak-e, még építenek-e rájuk, és azt hiszem, hogy az evangélium igazságainál éltetőbb gyökér, megragadóbb igazság nem létezik a mai ember számára sem – jelentette ki Oláh Dénes római katolikus főesperes, akit a Szent István-nap jelentőségéről kérdeztünk.

A továbbiakban arról beszélt, hogy Szent István nemcsak államalapító szent királyunk, hanem egyházalapító is, aki Magyarországon nem csupán meghonosította a kereszténységet, a nyugati irányzatot is ő választotta tudatosan. A mondás szerint: a Dunát nem a kezdeti víz bősége, hanem az iránya tette nagy folyóvá. Tehát, hogy Magyarország történelme során abba az irányba fejlődött, amerre fejlődött, és valamikor európai nagyhatalom tudott lenni, a kezdeti iránynak köszönhető, mert nem a keleti kereszténységet, az ortodoxiát választotta István, hanem a nyugatit, és ezzel a nyugati kultúrához kapcsolódtunk. 

A legnagyobb és legjobb döntése Istvánnak az volt, hogy Nyugat felé fordult 

Számunkra ezért nagyon fontos István, mert jó irányt választott, a Szentszék mellett döntött, Rómából kért koronát, és Magyarországra német bencés misszionáriusok érkeztek, akik eleve a kultúra hordozói voltak. Európát a bencések tanították meg földművelésre, gyógynövénytermesztésre, írni, olvasni, műveltségre. És István már életében a Szent Márton hegyén, a mai Pannonhalmán bencés kolostort alapított. 

Talán szerencsés egybeesés, véletlen, vagy inkább gondviselés, hogy amikor Gellért püspök és társai elindultak a Szentföldre, a dalmát tengerparton viharba keveredtek, ki kellett kötniük Szent András szigetén. És épp a szigeten tartózkodott a kolostor apátja, aki meggyőzte Gellértet, hogy ne hajóval, hanem Magyarországon keresztül, a szárazföldön folytassák az utat. A következő évben el is érkeztek Székesfehérvárra, ahol bemutatták Istvánnak Gellért püspököt, és István meggyőzte őt arról, hogy nem kell elmenni a Szentföldre, itt is van munka bőven. Ezzel egy újabb lendületet kapott a magyar kereszténység. Azt is tudjuk, hogy István fiának nevelőjévé választja Gellért püspököt, és ő hét éven át nevelte Imre herceget, így továbbáramlott a nyugati kultúra a magyar földre.

Tehát mindenféleképpen a legnagyobb és legjobb döntése Istvánnak az, hogy Nyugat felé fordult: a nyugati kereszténység, a nyugati civilizáció, a nyugati műveltség felé, és a magyarság ezért tudott annyi időn keresztül a nyugati kultúrának a védőjévé lenni, mert tudta, hogy mekkora értéket, mekkora kincset véd. Kezdve Hunyadi Jánostól, el addig, amíg a török elfoglalják Budát, majd XI. Ince pápa idejében, amikor seregeink 1686. augusztus 12-én visszafoglalják Budát, akkor is és továbbra is az európai kultúra védnökei lettünk mi, magyarok. Mert tudtuk, hogy mit védünk.

Az ünneplés egyúttal emlékezést is jelent 

Nyilván az ünneplés egyúttal emlékezést is jelent, de olyanfajta emlékezést, hogy számba vesszük az értékeket, megnézzük a gyökereket, megnézzük azt, hogy azok a gyökerek még táplálóak-e, még hasznunkra vannak-e, még építenek-e rájuk, és azt hiszem, hogy az evangélium igazságainál éltetőbb gyökér, megragadóbb igazság nem létezik a mai ember számára sem. Az ezredfordulón István az evangéliumban fedezte fel a magyarság számára járható utat – hiszen Krisztus is azt mondja magáról, hogy „én vagyok az út, az igazság és az élet”. Ma is lehet „pogánykodni”, lehet ezeket az értékeket lefitymálni, akár ignorálni is, de viábilis eszme, járhatóbb, konstruktívabb út, mint az evangélium és annak az igazságai, nem létezik. Mert Krisztus az út, az igazság és az élet – mondta Oláh Dénes főesperes.

Az egészségügyi hatóság nem engedélyezte a Szent István-napi megemlékezést

Bár a szervezők eleget tettek minden törvényes előírásnak, a Maros Megyei Közegészségügyi Igazgatóság (DSP) nem engedélyezte az augusztus 20-i Szent István-napi megemlékezést és a szokásos újkenyér ünnepét – tájékoztatott Cseh Gábor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Maros megyei elnöke.

Elmondta, hogy a jóváhagyási kérvény visszautasításakor az igazgatóság a járvány terjedésére, a koronavírusos esetek növekedésére hivatkozott, holott a szervezők minden előírásnak eleget téve készültek az eseményre, amelyet 2013 óta minden évben megtartottak. Az első év kivételével, amikor a Keresztelő Szent János-plébánia udvarán került sor a rendezvényre, mindig a Színház tér adott helyet a marosvásárhelyi magyarság számára oly fontos eseménynek. 

Az idei rendezvényt az 1800 férőhelyes nyári színházban szervezték volna meg, ahová Cseh Gábor 350 személyt jelentett be, ugyanennyi maszkot is beszerzett, az összes járványügyi előírásnak megfelelően került volna sor a rendezvényre: lázmérés, kézfertőtlenítés, a kétméteres távolság is betartható lett volna. 

Cseh Gábor elmondta, hogy több mint egy hónapja kérvényezte a nyári színház használatát a marosvásárhelyi önkormányzattól, és mivel nem kapott választ, kihallgatást kért a polgármester tanácsadójától. Ő megígérte, hogy megkapják a kért helyszínt, azzal a feltétellel, hogy a rendezvényt nem használják kampánycélokra, és a plakáton feltüntetik a polgármesteri hivatal emblémáját is. 

Az Eldi pékség, amely minden évben hagyományosan biztosította az új kenyeret, a járványra való tekintettel felvállalta, hogy ezer szelet kenyeret csomagol be külön-külön, azt áldották volna meg a történelmi egyházak lelkészei. Cseh Gábor arról is beszámolt, hogy tekintettel a jelenlegi politikai körülményekre, a kérvényeket nem az EMNT, hanem a Pro XXI Sport és Kulturális Alapítvány nevében fogalmazta meg.

20-án délután szentmisével emlékeznek a Keresztelő Szent János-plébánia udvarán 

Oláh Dénestől megtudtuk, hogy csütörtökön délután a Keresztelő Szent János-plébánia udvarán szentmisével emlékeznek meg államalapító szent királyunkról. A szentmise főcelebránsa professzor doktor Marton József teológiai tanár lesz, aki elmélkedést tart Szent István királyról. A főesperes úr mindenkit arra kér, hogy tartsa be a törvényes előírásokat, a résztvevők vigyenek magukkal maszkot, az udvar nagy befogadóképességű, aki nem bírja a meleget, bemehet a templomba, de ott is kötelező módon be kell tartani a távolságot.

A szentmise du. 6-kor kezdődik, és a Deus Providebit Ház lépcsőjén tartják. Meghallgatják dr. Marton József professzor elmélkedését, majd záróáldással, a nemzeti imával fejezik be.

Kenyéráldás nem lesz – tette hozzá a főesperes – mert az a Rákosi-rendszernek volt a találmánya, és mi nem vagyunk hajlandók arra, hogy a Rákosi-rendszer kitalációját beemeljük a liturgiánk szerkezetébe.