Ha egy állam nem tartja be a kisebbségek jogait, a nemzetközi szervezeteknek és az anyaországoknak kell közbelépniük
A nemzeti kisebbségek ügyét már számos alkalommal felvetettük az Európai Parlamentben, és ezután is ezt fogjuk tenni, mert meggyőződésünk, hogy a kisebbségvédelem uniós téma, és uniós hatáskör kellene legyen – mondta el május 23-án, kedden délután Vincze Loránt EP-képviselő a Kisebbségi Intergroup által szervezett, Kisebbségi jogok az uniós bővítési folyamatban című konferencián.
Az Intergroup társelnöke leszögezte: „A kisebbségi jogok emberi jogok, a kisebbségeknek joguk van identitásuk, kultúrájuk – kulturális intézményeik, anyanyelvük, sajtójuk – védelmére, joguk van az anyanyelvi oktatáshoz. A kisebbségek nem jelentenek veszélyt a többségre nézve, de szükségük van a többség segítségére abban, hogy megőrizhessék identitásukat a szülőföldjükön”.
Az ukrajnai helyzet kapcsán beszélt a kétoldalú kapcsolatok szerepéről a kisebbségi jogok terén – jelen esetben az ukrán–magyar és az ukrán–román kapcsolatok kontextusában. Rámutatott, ez a két kisebbség nincs egyedül a problémáival, sok kisebbségi közösséggel azonosak a céljaik Ukrajnában – ezt a FUEN tagszervezetei is megerősítik. „A nemzetiségeknek az anyaország közbenjárása nélkül is kijár annak az országnak a támogatása, amelyben élnek. De amikor ez nem adott – márpedig Ukrajna esetében több mint egy évtizede a kisebbségi jogok folyamatos csorbítását tapasztaljuk –, akkor a nemzetközi szervezeteknek és az anyaországoknak közbe kell lépniük, és kérniük kell a kétoldalú megállapodások, az Ukrajna által ratifikált nemzetközi és európai szerződések betartását” – mondta.
A rendezvényen Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa leszögezte: a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme az EU alapszerződésbe foglalt alapértéke, így ennek tiszteletben tartása minden esetben a csatlakozás előfeltétele. Hozzátette, a csatlakozni kívánó államoknak a kisebbségekkel közösen kell megoldásokat találniuk, akkor tekinthetők megoldottnak a problémák, ha a kisebbségek elégedettek. Elmondta, az Európai Bizottság képviselői rendszeresen egyeztetnek a tagjelölt államokban élő kisebbségek képviselőivel, hogy megbizonyosodjanak az intézkedések eredményességéről.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke úgy fogalmazott: „Mi azt kérjük, hogy állítsák vissza jogainkat, Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban”. Bízik benne, hogy a csatlakozási tárgyalások során ez sikerülni fog, egyrészt azért, mert az EU nemcsak gazdasági közösség, hanem értékközösség is, másodsorban azért, mert senki nem akar problémákat bevinni az unióba, harmadsorban pedig a Romániával és Magyarországgal kötött, a kisebbségek helyzetét is tartalmazó kétoldalú megállapodások miatt.
Hozzátette: „Mi támogatjuk Ukrajna mihamarabbi uniós integrációját, ahogy az is nyilvánvaló, hogy szeretnénk a jogainkat visszaszerezni”.
Tove Malloy, a Flensburgi Európa Egyetem professzora arról nyújtott áttekintést, hogyan befolyásolják a csatlakozási tárgyalások a kisebbségi jogokat a tagjelölt államokban.
A konferencián Željana Zovko, az EP Külügyi Bizottságának alelnöke és Aurica Bojescu, az Ukrajnai Román Közösség ügyvezetője is előadott. A rendezvényen felszólalt Francois Alfonsi és Gál Kinga, a Kisebbségi Intergroup társelnökei, valamint Bocskor Andrea ukrajnai EP-képviselő.
