Az ortodox húsvét viharosra sikeredett Romániában. Egyrészt a „szent fénnyel” ékesített feltámadási ünnep ceremóniája, amelyet hatalmas bulik követtek, másrészt a szokásos halálos balesetek, ittas vezetések és a többi.
A szokásostól elérő momentumok sem hiányoztak a feltámadás éjjelén. Példának okáért egy ortodox pópát épp a feltámadás rituáléja közben raboltak ki, a bukaresti Északi pályaudvaron egy utas tapizott egy rendőrnőt, majd miután megtudta, hogy rendőrrel van dolga, még agresszívabbá vált, és megtámadta a kollégájuk segítségére érkező többi rendőrt is.
Egy másik figyelemre méltó esemény, hogy az igazságszolgáltatók szabadon hagytak egy illetőt két alkalommal elkövetett gyilkossági kísérlet után is azzal, hogy nem közveszélyes. Ha fokozni akarnánk a történések sorát, szólhatnánk arról is, hogy emberek és házak váltak tűz martalékává, vagy arról, hogy egy huszonéves lány a 112-es segélyhívón riasztotta a rendőrséget, hogy elrabolták és fogva tartják, holott a szeretőjével szökött meg épp a feltámadás éjszakáján.
A politikusok – természetesen – ezekben a napokban is folytatták a „megszokott” életüket.
Az államelnök például, kihasználva mandátuma utolsó hónapjait, ismét „betartott” a szociáldemokratáknak. A szokásos célozgatások mellett, amivel sakkban tartja politikai ellenfeleit a közelgő kormányfőváltás tekintetében, a minap vérig sértette az egyik volt szocdem külügyminisztert, akit „elfelejtett” meghívni a frankofónia legutóbbi megünneplésére. Az érintett ettől rögtön a „plafonig ugrott”, és kígyót-békát kiabált az államfőre. Azt vetette a szemére, hogy miközben a Sorbonne egyetem azzal tisztelte meg, hogy meghívta az UNESCO francia főtitkára doktori tézisét értékelő bizottságba, a „képzett Románia” zászlóvivője és a jelenlegi külügy mellőzte őt.
Az, hogy a frankofónia romániai megünneplésén, amelyen „többen voltak, mint a fűszál a réten”, Románia elnöksége és a Külügyminisztérium homályos politikai okokból elkerülte a meghívást, és elhallgatta azokat a lényeges dolgokat, amelyeket ennyi év alatt elértem ezen a területen…” , mutatja, hogy „milyen mélypontra jutottak egyes bukaresti politikai döntéshozók” – jelentette ki.
Persze még hosszasan sorolhatnánk, mi minden történt a hét végén. Annyit megállapíthatunk máris, hogy igencsak „viharos” volt az ortodox feltámadás.
Most, hogy véget ért az ünnepi minivakáció, mindenki visszatérhet a megszokott tevékenységeihez: az ittas vezetéshez, a balesetekhez, a szociális problémákhoz, a szakszervezetek a tüntetésekhez, a politikusok a sárdobáláshoz…
